Menedzselt hosztolás: a teljes útmutató (alapok, pro és kontra)

A menedzselt hosztolás (managed hosting) napjainkra szinte már standard megoldássá vált az informatikai megoldások terén – különösen a nagyobb vállalatok esetében –, hogy az IT erőforrásokat kiszervezik (outsource), vagy a meglévő infrastruktúrát egy harmadik féllel üzemeltetik. Ez az on-site (vagyis az ügyfél telephelyén tevékenykedő) szakemberektől, a távoli segítség nyújtáson keresztül (support), egészen a felhőbe migrált alkalmazások felügyeletéig, menedzselt hosztolásáig terjed.



Hogyan válassz szolgáltatást?

 

A megfelelő szolgáltató keresése

 

Ebben a fejezetben megvizsgáljuk, hogy ügyfélként mire lehet szükségünk, figyelembe véve a céges ügyvitelünket, működési elveinket, szokásainkat.

 

tips Példa: Ha egy webshopot üzemeltetünk, és vállalkozásunk egy jól kimutatható fejlődési pályára állt, könnyen olyan helyzetben találhatjuk magunkat, amelyben a webáruház üzleti folyamatainak fejlesztése, az új piaci területek meghódítása annyira erőforrás igényes munkafolyamattá duzzad, hogy az ezeket kiszolgáló infrastruktúra működtetését, karbantartását, és a jelentősen megnövekedett igények kiszolgálását nem tudjuk professzionálisan önerőből ellátni.

 

Ilyenkor érdemes számba vennünk, hogy miért lehet érdemes megbízni ezzel egy külsős partnert.

Ugyanis a szolgáltatói szektor szakmai követelményei az utóbbi évtizedben jelentősen megváltoztak – a piac átalakulásának köszönhetően, aki szakmailag valóban a legtöbbet akarja kihozni magából, annak nemcsak elhivatottnak kell lennie, de menedzsmenti szemlélettel, koordinációs képességekkel is rendelkeznie kell.

Milyen jellemzőkre érdemes odafigyelnünk, hogy ha úgy döntünk, szeretnénk hatékonyságunkat célirányosan, egy szakértői team, vagyis egy professzionális szolgáltató bevonásával növelni?

Ha a fejlődés a cél, a fejlesztés kikerülhetetlen. Ennek érdekében tisztában kell lennünk saját kompetenciáinkkal, és a partnerrel szemben támasztott elvárásainkkal is.

Nézzük meg, mit szoktunk keresni ügyfélként a leendő szolgáltatónál!

 

Szakmai felkészültség

 

Természetesen egy jó hoszting szolgáltató legfontosabb tulajdonsága a magas szintű szaktudás.

Igazi értéket, és ütőképes szakmai tudást, a napi munka és tapasztalat, sok-sok éves problémamegoldó, tesztelő és fejlesztő gyakorlat adja.

 

Mindezek felett,

  • a szolgáltatást nyújtó csapat naprakész,
  • szakmájában otthonosan mozog,
  • képben van az újításokat illetően,
  • tudja, hogy az általuk kezelt rendszerekben milyen problémák fordulhatnak elő,
  • és hogyan lehet azokat a leggyorsabban, a legkisebb okozott kényelmetlenséggel és fennakadással megoldani.

 

Megfontolandó tehát, hogy rendszerünket a tudás és tapasztalat széles és speciális spektrumával rendelkező szakemberek egy csoportjára bízzuk, akik a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, vagy egyéni rendszergazdánk egyedi tudására és idejére tudunk csak támaszkodni.

 

Kommunikáció, ügyfélközpontúság

 

A technikai tudás mellett, nagyon fontos a kommunikációs készség is.

A szolgáltatónak fel kell tudni mutatni olyan szakembert vagy szakembereket, akiknek az ügyfelekkel aktívan kommunikálniuk kell.

Vele beszélnek, ha a rendszerindító tervezéséről, optimális kialakításáról, installálásáról, majd később fejlesztésről, javításról van szó, ha kérdések akadnak vagy problémák lépnek fel.

Éppen ezért a szolgáltatónak, ha igazán sikeres akar lenni a szakmájában, tudnia kell tisztelettel és türelemmel bánnia minden egyes partnerrel. Azt kell, hogy érezze az ügyfél, hogy rendszere profi és gondos kezekben van, ahol a szolgáltatónak alapvető szempont a megbízható, gyors és magas szintű segítségnyújtás, válaszadás, együttgondolkodás.

Ennek része az is, hogy érthetően és világosan tudja kifejezni magát, úgy szakértővel, mint a szakmát kevésbé ismerővel történő egyeztetés során.

Sok esetben nem képzett informatikus van a vonal másik végén, így fontos, hogy el tudja magyarázni, át tudja adni a szakmai jellegű információt úgy, hogy azt a laikusok is megértsék, és ne úgy érezzék, hogy hozzá nem értőként kezelik őket.

Az előzőek után érdemes elgondolkodnunk, mennyire fontos számunkra, hogy türelmes, pontosan érthető és szolgáltatói attitűdre kiemelkedő hangsúlyt fektető szolgáltatót választunk.

 

Specializált tudástár, felelős csapat

 

Nagyobb rendszerek esetén elengedhetetlen, hogy ne csak egy ember foglalkozzon azok felügyeletével, karbantartásával, a probléma-elhárítással.

Át kell látnia a feladatokat, munkafolyamatokat, a felmerült probléma alapjait, mibenlétét, hogy aztán szakszerűen és hatékonyan össze tudja hangolni a csapat munkáját a lehető leggyorsabb és legszakszerűbb eredmény elérése érdekében.

A rendszergazdának tehát képesnek kell lennie arra, hogy munkatársakat irányítson, munkafolyamatot ellenőrizzen, abban folyamatosan együttműködjön, majd az elkészült munkát minőségében ellenőrizzen.

 

Mit válasszunk tehát?

Mi a jobb?

1) A rendszerünket egy állandóan tevékeny és speciális tudással rendelkező csapatra bízzuk?

2) Vagy bár lehet profi, de erősen limitált erőforrással, idővel és lehetőségekkel rendelkező egyéni szakértőkre, rendszerint hasonló költség-nagyságrenddel?

 

Proaktivitás

 

A szolgáltató – optimális esetben – nemcsak passzívan szemléli a gondjaira bízott rendszereket, hanem aktívan tesz azok jobbá tételéért.

Ha kell, megfelelő technikai változtatásokat és fejlesztéseket kezdeményez, hogy a korábban tapasztalt problémákkal még egyszer ne kelljen bajlódni, hogy elkerülhető legyen azok megismétlődése.

Ha pedig úgy látja, hogy az ügyfél igényeit jobban kiszolgáló megoldás is lehetséges, vagy egy másik típusú szolgáltatás volna megfelelő, ezt egyértelműen jelzi.

 

Saját igényeink és kompetenciánk felmérése

 

A példa kedvéért vegyünk alapul egy webáruházat, és ennek tükrében vizsgáljuk meg, a helyzetet!

Ahogy azt korábban említettük, nemcsak a szolgáltatóval szemben kell megfogalmaznunk elvárásainkat, de a siker érdekében, fontos, hogy tisztában legyünk saját előnyeinkkel, vagy épp hiányosságainkkal is!

Próbáljuk meg 6-8 mondatban leírni, hogy mi a tervünk a mostani oldalunkkal, és hogyan látjuk azt a következő 1 évben.

Ha ez megvan, igényeink pontos megfogalmazásához tegyük föl magunknak az alábbi kérdéseket:

  • Milyen megoldásra keresünk hosztingot (pl.: WordPress blog vagy eCommerce)?
  • Van-e meghatározott verzióigény bármilyen webtechnológiára (pl.: PHP verziószám)?
  • Szükség van-e speciális szoftverek futtatására, egyéb külső alkalmazásokra?
  • Kezdetben mekkora forgalomra számítunk? (A várható hálózati terhelés miatt.)
  • Melyek azok a külső szolgáltatások, technológiák amiket preferálunk vagy szeretnénk csatlakoztatni?
  • Mennyire fontos a kiszámítható, előre tervezhető IT budget?

 

Azzal is érdemes tisztában lennünk, hogy jelen erőforrásainkkal mit tudunk lefedni a megvalósítandó feladatokból.

Mire van cégen belüli megoldás, mi az amit „kintről” kell beszereznünk?

Amennyiben ezekre megfelelő választ tudunk adni, át kell gondolnunk, hogy a felszabaduló kapacitást, hogyan tudjuk befektetni, újrahasznosítani!

 

Számba kell vennünk azokat a pontokat is, amivel ügyfélként rendelkezünk:

  • Van hozzáférésünk a naprakész statisztikákhoz (amiből a szolgáltató esztimálhat, Google Analytics)
  • Ha már használunk valamilyen infrastruktúrát, az alapvető hálózati topológiával és specifikációval kerüljünk tisztába (ha eddig nem tettük volna meg)
  • Nem kell szakértőnek lennünk a témában, de jó, hogy ha tudjuk, mik a piaci trendek, és a fejlődési irányok
  • Ismerjük a menedzselt szolgáltatások, felhő szervizek alapjait, jellegét

 

Ezek az információk azért is fontosak, hogy csak olyan szolgáltatásokat rendeljünk meg, amikre valóban szükségünk van.

Amennyiben professzionális partnert keresünk terveink megvalósításához, lépjünk fel mi is profi ügyfélként.

Ha már a fenti pontokkal tisztában vagyunk, nézzük meg, hogy milyen hoszting típusokkal találkozhatunk, és melyik nyújtja a legjobb megoldást, hogy üzletünk új fejlődési szintre léphessen!

 

Hosztolás, menedzselt hosztolás,  menedzselt ecommerce hosztolás

 

Vizsgáljuk meg, mi a különbség a hagyományos hosting, a manage-elt hosting, és a speciális „eCommerce managed hosting” megoldások között!

 

Hosztolás (Hoszting)

 

A hoszting szolgáltatás olyan (szervereken futó) szolgáltatás, ami lehetőséget biztosít különféle tartalmak interneten történő megjelenítésére bárki számára.

A szolgáltatásnak különféle szintjei és fajtái vannak. A legelterjedtebb a webhosting (web tárterület), amely weboldalak üzemeltetésére szolgál. Kiegészítő szolgáltatásként gyakran e-mail cím üzemeltetés, illetve DNS szolgáltatás tartozik hozzá, amely a domain nevek üzemeltetéséhez kötődik.

Általában induló vállalkozások alap igényeit ki is elégíti, és többnyire „házon belül”, a helyi IT csapat látja el az ezzel kapcsolatos munkálatokat, hiszen általában egyetlen szerverről beszélünk, vagy egy nagyon egyszerű szolgáltatás igénybevételéről, amit egy speciális panelen keresztül érnek el.

Mivel nincsenek, vagy nem számítanak hirtelen forgalom- és ezáltal gyorsan megugró kapacitásigény-növekedésre, vagy, mert az alkalmazás nagyon egyszerű, ezért nem igényel speciális környezetet, finombeállításokat, így gyakran ugyanaz a szerver szolgálja ki a webshopot és az eseleges adatbázist is.

Ez az indulást követő időszakban még elégségesnek bizonyulhat, de később a megnövekedett piaci igények kiszolgálására nekünk is fejlődni kell.

 

Ez pedig állandó beruházásokat jelent: nemcsak a növekedő géppark megújítása (fizikai tárolás, fejlesztés, karbantartás), a meglévő szolgáltatás kiterjesztése, de ennek az üzembiztos működtetéséshez nélkülözhetetlen kompetenciáért is egyre többet kell majd fizetnünk (értelemszerűen a komplexebb rendszereket üzemeltető szakértelmet egyre magasabb áron szerezhetjük, és tarthatjuk csak meg).

Ezért kijelenthetjük, hogy közép-hosszú távon egy webáruház üzemeltetéséhez jellemzően nem megfelelő egy hagyományos webtárhely szolgáltatás.

A nagymértékben változó forgalom (pl. karácsonyi roham) által generált többletterhelést csak jelentős tartalékokkal rendelkező szerverek képesek biztonsággal kiszolgálni, ezt általában nem biztosítják a tárhely szolgáltatók.

Nincs kellemetlenebb annál, mint amikor az ünnepek környékén a megnövekedett terhelés miatt a szerver belassul, vagy a szolgáltató adatforgalmi korlátozást vezet be, jelentős veszteséget okozva ezzel a webshopot üzemeltető cégnek.

Jellemző, hogy a webshopok számára egyedi PHP beállítások, speciális konfiguráció szükséges, melyeket a hagyományos shared-hosting konstrukcióban a szolgáltatók nem képesek maradéktalanul kiszolgálni, vagy követni.

Az is gyakori, hogy az áruházat fejlesztő szakemberek számára szükséges a napi és közvetlen kapcsolattartás a szervert üzemeltető személyekkel, mely szintén nehézkes vagy megoldhatatlan tud lenni egy hagyományos tárhely szolgáltatás esetében.

Ennek kivédésére szolgálhat egy stratégiai döntés, hogy olyan cégekkel működjünk együtt, ahol egy kézben összpontosulnak a webshop-fejlesztéshez és annak hosztolásához szükséges kompetenciák!

 

Menedzselt hosztolás (magaged hosting)

 

A menedzselt hosztolás egy olyan IT modell és egyben szemlélet, amelyben a hosztingot nyújtó cég, mint szolgáltatást, bérbe adja a szervereket és az egyéb kapcsolódó hardveres, valamint emberi erőforrásokat, szakértelmet ügyfele számára.

Az igénybe vett eszközök, vagyis minden berendezés, és az ezeket üzemeltető, felügyelő, karbantartó szakértői csapat az ügyfél szék- és telephelyeitől eltérő földrajzi területen található, és a szolgáltató, vagy egy harmadik fél tulajdonában van.

Elsősorban abban különbözik a többi dedikált hosztingtól, hogy a szolgáltató kezeli a hardvert, az operációs rendszer(eke)t és az egyéb alkalmazásokat.

Az ügyfél általában adminisztratív hozzáférést kap, de rendszerint ritkán használja ki ezt a lehetőséget, ehelyett inkább eléri, és használja a bérelt rendszer erőforrásait egy webes felületen keresztül, továbbá igénybe veszi a 24/7/365-os support csapatot, ha valami problémával, vagy jövőbeni fejlesztési igénnyel kapcsolatban kérdése merül fel.

 

Jellemzően a tárhely szolgáltató felelős

  • a hardver üzembe helyezéséért, konfigurálásáért,
  • a szoftverek telepítéséért,
  • technikai támogatást nyújt,
  • felügyeli, menedzseli az erőforrásokat,
  • detektálja, és elhárítja az esetleges felmerülő problémákat,
  • valamint frissítéseket telepít.

 

Még egyszerűbben fogalmazva a „managed hosting” lefedi az ügyfél helyett, annak kényelmére az üzemeltetést és karbantartást. A klasszikus „hosting” megoldás szimplán a környezet és az erőforrások bérlése a szolgáltatótól.

 

Példa: A felhő szolgáltatások és a közüzemi fogyasztások, mondjuk a vízhasználat összehasonlítása. Az ügyfelek ebben az esetben is egy tőlük független, más tulajdonában lévő rendszerre csatlakoznak, amikor megnyitják a csapot.

Ez azt is feltételezi, hogy a működtetéshez szükséges folyamatokkal sem kell foglalkozniuk, hiszen nekik csupán egy a fontos: amikor szükségük van rá, folyjon a víz, legyen szolgáltatás.

Az elhasznált mennyiség után pedig díjat kötelesek fizetni. A menedzselt erőforrások használatakor ugyanez történik: az ügyfél használja a hosztoló cég tulajdonában lévő erőforrásokat.

 

Egy speciális területe ennek a szervizfajtának a felhő alapú (cloud) megoldások tárháza.

A fogyasztók egy bizonyos része sokszor nincs is tisztában, hogy tudtán, vagy akaratán kívül is adatai valamilyen felhő részét alkotják.

Erre az egyik legegyszerűbb példa az Apple termékeket vásárlók tömege: a telefont be sem üzemelhetjük az úgynevezett iCloud fiók létrehozása nélkül, ami kérdezés nélkül – ahogy azt neve is mutatja – azonnal szállítja profilunkat és a hozzá kapcsolódó adatokat a felhőbe.

Ezenfelül léteznek egyéb szolgáltatások is, amelyek szolgáltatótól függően már egy alapcsomag részét képezhetik, vagy extra szolgáltatásokként kerülnek felajánlásra.

 

Tipikusan ilyenek

  • a biztonsági mentések (backups),
  • a hálózati terhelés elosztása (load balancing)
  • és a súlyos, üzletfolytonosságot negatívan érintő hibák, összeomlások,
  • ide vehetjük még a „katasztrófa” utáni helyreállítást (disaster recovery),
  • valamint a biztonsággal kapcsolatos folyamatok, mint például a jogosulatlan behatolás figyelését (Intrusion Detection, azaz ID) és elosztott túlterheléssel járó támadás (DDoS) elleni védelmet.

 

Ahhoz, hogy elérjük vállalati céljainkat, egy mérhető skála alapján, a hosztoló cégnek nem pusztán professzionális technikai szolgáltatónak, hanem megbízható partnernek is kell lennie.

Ezért most elsősorban a PaaS és IaaS szolgáltókra gondolunk. Ezekbe a csoportokba tartoznak azok a cégek, akik megbízhatóbbá, kiszámíthatóbbá tehetik az üzletünket érintő mindennapos IT működésünket.

A korábbi Cloud Hosting-gal foglalkozó cikkünkben már definiáltuk a PaaS és IaaS szolgáltatókat.

Ezek a cégek hozzáférést biztosítanak a megosztott adatközpontokhoz, így nyújtva számunkra – függetlenül cégünk méretétől – a redundáns, megbízható működést.

Ezzel időt és pénzt takaríthatunk meg, mert nem kell az újabb és újabb hardveres fejlesztéseinket megvásárolni, ezeknek az eszközöknek a megfelelő tárolásáról, karbantartásáról gondoskodni, ezért szó szerint értendő, hogy csak fogyasztásaink után kell fizetnünk.

Ezek a szolgáltatások egyaránt költséghatékonyak a rövid távú projektek, de a jó skálázhatóság miatt, a hosszú távú üzleti elképzelések kiszolgálásához, on-demand típusú források igénybevételéhez is.

Például, néhány percen belül megduplázhatjuk a memória kapacitásunk mennyiségét, hogyha honlapunknak szüksége van extra erőforrásra a hirtelen megugrott látogatószám kiszolgálása érdekében.

Ügyfél oldalról az egyik visszafogó erő szokott lenni az adatbiztonságban való kételkedés.

Ez egyfelől technológiai, másfelől szemléleti kérdés. Egy részük még mindig nehezen tudja elfogadni, hogy üzletkritikus adataik egy másik fél számítógépén helyezkedjenek el.

Pedig az, hogy ragaszkodunk szervereink fizikai közelségéhez, egyáltalán nem garantálja a nagyobb biztonságot, sőt! Egy sértett, saját igazát kereső alkalmazott gyakran nagyobb károkat képes okozni, mint egy esetleges külső támadás.

Pontosan ezért a hoszting cégeknek több biztonsági szabványnak és elvárásnak kell megfelelnie, hogy elnyerje ügyfele bizalmát mivel az adatok nem megfelelő kezelésével saját reputációját, végső soron működését sodorja veszélybe.

 

Előnyök és hátrányok (nem menedzselt vs. menedzselt hosztolás)

 

Sok jellemzőt, tulajdonságot és példát hoztunk fel a két szolgáltatási gyakorlattal kapcsolatban.

A könnyebb átláthatóság kedvéért foglaljuk ezeket egybe, nézzük meg egymás mellett, melyek a lényegi különbségek a menedzselt, és a klasszikus hoszting között:

 

nem-menedzselt-hoszting-hu

 

menedzselt-hoszting-elonyok-hu

 

Akkor melyik megoldás a jobb?

 

A helyzet az, hogy rosszul tesszük fel már eleve a kérdést. Azt látjuk már, hogy mennyire és miben különböznek egymástól.

Az igazi kérdés az, hogy melyik illeszkedik jobban a megoldandó feladatokhoz, melyik tudja kiszolgálni az üzleti igényeinket?

Menedzselt hosztolást érdemes választani, ha:

  • kisebb vállalkozásban vagyunk, és szerényebb, limitált IT erőforrásokkal rendelkezünk, mind az emberi kompetenciák, mind a hardware terén
  • az IT budget-ünket következetesebbé, átláthatóvá kívánjuk tenni
  • nincs időnk, szakértelmünk a szerver konfigurációval bíbelődni
  • inkább az üzletfejlesztésre kívánunk fókuszálni a napi IT problémák megoldása helyett
  • hajlandók vagyunk kiszervezni az infrastruktúránkat, és más kezébe adni annak felügyeletét

Klasszikus hoszting mellett maradjunk, amennyiben:

  • mi, vagy a munkatársaink tapasztaltak a webszerverek üzemeltetésében
  • , és 1-2 informatikai szakembernél többel nem működünk együtt, vagy nem szeretnénk, illetve tudunk nagyobb csapattal együttműködni
  • van időnk és tudásunk a távoli erőforrásokat konfigurálni, karban tartani
  • ha idegen tőlünk, hogy egy megbízott hozzáférjen adatainkhoz, és bizalmasan kezelje azt

 

Voltaképpen, hogy mi előny és hátrány, azt nagyban a céges ügyvitelünk, vagy az ezt szabályozó környezet határozza meg!

 

Szolgáltatók

 

A fentiek fényében összeállíthattuk már, hogy milyen irányban tudunk lépéseket tenni, pontosabban melyik szerviz típus ad kielégítőbb választ a minket érő mindennapi IT kihívásokra.

A szekciónak megfelelően essen szó pár menedzselt hoszting szolgáltatóról a teljesség igénye nélkül, hiszen egy igencsak széles skáláról kell szűrnünk!

Akárcsak a piaci szereplők, úgy az árspektrum is nagy. Előző cikkünkben említettük, hogy menedzselt hoszting esetén milyen árazásra érdemes számítani.

A szolgáltatók már igen alacsony, havi 4-5 dolláros szinten kínálnak megoldásokat, mint például a SiteGround. Az ügyfelekért vívott harcban persze nem csupán a padlóáras fegyverkezés az egyetlen stratégia!

Sok esetben találunk pénzvisszafizetési garanciával működő cégeket, ahogy teszi ezt a HostGator is. A hozáadott értéket növeli, ha az ügyfél minél nagyobb biztonságban érezheti magát.

Ez nem csupán IT biztonsági kérdés, hanem egyben kényelmi faktor is. Igen gyakori, hogy az ügyfeleket az év minden napján, annak minden órájában elérhető támogatás fedi le, ehhez nem egyszer nagyobb call-center kiépítése is szükséges a hosztoló részéről.

Többek közt ezt hangsúlyozza ki az Integrated Computer Services, vagy épp az A2 Hosting. Ha pedig nagyobb infrastruktúrára van szükségünk, és ennek a finanszírozása nem jelent gondot, akkor költségesebb megoldásokban is gondolkodhatunk: pl. liquidweb vagy peer1.

Mindenképp tartsuk észben hogy – bár lehet a szolgáltatási leírások, és ez a modell jelenthet megoldást az elképzeléseinkre – az ilyen típusú hoszting és / vagy managed hosting cégek csak az infrastruktúrát kezelik, ezért vállalnak felelősséget, az alkalmazással kapcsolatos munkák, feladatok, rájuk már nem vonatkoznak!

Bevett szokás mára, hogy a legtöbb esetben live chat formában fel tudjuk tenni kérdéseinket a megfelelő személynek, amikor valamely MSP (Managed Service Provider) honlapját böngésszük.

Szinte minden esetben releváns válaszokat kapunk, ezért ha nem akarunk hosszasan lapozgatni a szolgáltatás leírások, SLA dokumentumok között, érdemes ily módon beszerezni az információkat.

Mivel közelítő árat is csak akkor fogunk megtudni, ha a projektünkkel kapcsolatban megfelelő számadatokkal láttuk el a partnert, ügyfélként elsősorban az adatbiztonságra, rendelkezésre állási időre kérdezzünk rá!

 

Tájékozódjunk a teljesebb kép érdekében

  • a vállalható hűségidőről,
  • az infrastruktúra skálázhatóságáról,
  • a jelenleg használt és jövőben bevezetni kívánt alkalmazásokról,
  • a támogatás és a tanácsadás menetéről!

 

Akármelyik menedzselt hoszting szolgáltató mellett döntünk, az ügyfél szempontjából mindenképp van egy kedvező tény, amit minden MSP-nél megtalálunk: az árazási modell.

A PaaS és IaaS szolgáltatók akár órára pontosan képesek költségeinket fogyasztás alapon meghatározni, legyen szó folyamatról, vagy hardverről. Ezek a hardverek lényegében egy-egy különálló, virtuális gépet jelentenek, amelyeken egy, vagy akár több száz alkalmazás is futtható egyszerre, itt tárolódhatnak adataink, és ezek a szolgáltatás legnagyobb anyagi kitettségű részei.

 

Menedzselt ecommerce Hoszting

 

A fentebb említett körülmények végett, előbb-utóbb szükségét érezzük majd annak, hogy webshopunkat egy, választott keretrendszerre optimalizált futási környezetbe helyezzük.

Ezért a hoszting szolgáltatók külön ki is emelik az eCommerce hosztolási lehetőségeiket, melyekben garantálni tudják a boltunk folyamatos üzembiztonságát és a megfelelő HW / SW támogatással a leghatékonyabb működést elérni.

Ez egy olyan szolgáltatási forma, mely akkor jön létre, ha a webáruházunk a szolgáltató által a keretrendszer igényeihez szabott futási környezetben van elhelyezve. Ez lehet bármilyen szerveren felhőben és privát környezetben, a lényeg, hogy a futtató környezet igényeihez legyen igazítva.

Mivel minden webshop keretrendszer egyedi tulajdonságokkal bír, nincs két egyforma menedzselt hoszting megoldási recept sem.

Ezért jelenik meg alapvető igényként, hogy a szolgáltató munkatársai ismerjék a kiválasztott rendszert, hiszen pont az ezzel való aprólékos háttérmunka az, ami alól tehermentesíteni kívánják az ügyfelet.

 

Ebben benne kell, hogy legyen

  • a rendszer karbantartása,
  • hardveres konfigurációk beállítása,
  • szoftverek telepítése, felügyelete (monitorozás),
  • frissítések,
  • patch-elések,
  • és az ügyfél kérdéseit, kéréseit, megválaszoló, illetve kielégítő technikai támogatás, segítségnyújtás.

 

Ehhez kiegészítő megoldásokként általában opcionálisan választhatók

  • a biztonságot és teljesítményt növelő egyéb szolgáltatások,
  • terhelés kiegyensúlyozása,
  • az automatikus skálálzás,
  • optimalizálás (load balancing),
  • az összeomlás utáni ambuláns helyreállítás (disaster recovery),
  • sebezhetőségi vizsgálatok,
  • performancia tesztek,
  • jövőbeni fejlesztéskre tett ajánlatokkal kapcsolatos konzultációk.

 

Minden webshop keretrendszernek meg vannak a maga igényei és az az IT környezet, amelyben a leghatékonyabban lehet azt működésre bírni.

Az ehhez szükséges szakértelemnek is szolgáltató birtokában kell lennie, így ügyfélként ez a teher nem a mi vállunkat nyomja majd. Ezeknek a finomhangolt eljárásoknak köszönhetően biztosak lehetünk benne, hogy webáruházunk mindig készen áll az ügyfelek kiszolgálására, és a lehető legjobb teljesítményt is nyújtja.

Nézzük meg, melyek azok a területek, ahol a webshopokra fókuszáló menedzselt hosztolás, mint szolgáltatási forma a gyakorlatban is a hasznunkra válik webáruházunk szemszögéből.

 

Preventív menedzsment

 

Az egyik legnagyobb előnye a szakemberek által kezelt erőforrásoknak, hogy az időben történő beavatkozásokkal segít megakadályozni fellépő problémákat.

Szoftver kompatibilitási ellenőrzések, a biztonsági vizsgálatok és a teljesítmény monitorozása segít a szolgáltatónak felismerni és kezelni a kisebb anomáliákat, mielőtt azok súlyos problémákká alakulnak, és nagymértékben rombolják a konverziós rátát, vele a webshop reputációját is.

 

Oldalbetöltési sebesség

 

A lassú betöltődés befolyásolja a keresőmotor rangsorolását, és könnyen elriasztja a potenciális ügyfeleket.

Míg néhány esetben a túlzott terhelést okozhatja a honlap helytelen konfigurációja, gyakran a szerver sebessége is gátat szab a zavartalan működésnek.

Azonban az eCommerce-re specializált szerver hoszting esetén a felelős csapat figyeli és észleli a teljesítménnyel kapcsolatos problémákat, valamint alkalmazza a napjainkban elterjedt különféle gyorsítótárazási technológiákat, így biztosítva hogy az webhely gyorsan töltődjön be, nem számít, hogy mekkora forgalommal kell megbirkóznia.

 

Elérhetőség

 

Egyszerű: ha webshop nem érhető el, nem generál forgalmat, elesünk a bevételtől.

A szolgáltatók garantálják, hogy az így üzemeltetett oldalak éves tekintetben 99.5% -os rendelkezésre állási aránnyal működnek. Ennél még nagyobb biztonság is elérhető, ha professzionális szolgáltatót választunk, ahol a megosztott erőforrások eleve redundánsak.

 

Biztonság

 

Az IT védelem mindkét fél számára kiemelten fontos. A menedzselt hoszting rendszerében a kétoldalú felelősségi határok pontos meghatározása a jellemző.

A szolgáltató pedig általában leveszi a terhet a vállunkról, ami a szerver(ek), szoftverek, használt alkalmazások konfigurációját, frissítését, hibajavítását jelenti.

A vírus- és a kibertámadások elleni védelem, annak naprakészen tartása sem az ügyfél gondja, ha a megfelelő szolgáltatót választjuk.

Mindezek tudatában érdemes sorra vennünk, hogy a vállalkozásunkkal kapcsolatos terveink mennyire állnak összhangban a jelenlegi infrastruktúránkkal, mennyire tudja elképzeléseinket támogatni, kiszolgálni a jövőben.

Ezért fontos az, hogy pontosan írjuk le magunk és a felhő szolgáltató partnerünk számára üzleti víziónkat, elvárásainkat, hogy a kiszolgáló a legjobb megoldást tudja kínálni!

 

Menedzselt Magento hosztolás a gyakorlatban

 

Amennyiben olyan lehetőség után kutatunk, ami kifejezetten a webáruházunkra lett tervezve, akkor a specializált tudásért és szakértelemért általában nagyobb összeget kell fizetnünk, mint az általános megoldásokért cserébe – de ez persze nemcsak a menedzselt szolgáltatások világában van így.

Ha például Magento webáruházunkat szeretnénk a leginkább megfelelő környezetbe helyezni – és eszerint válogatunk – jó pár szolgáltatóval fogunk találkozni, akiknek esettanulmányaik és referenciáik bizonyítják, szavatolják hozzáértésüket.

Találhatunk olyan hoszting céget, aki több eCommerce keretrendszer specialistájának hirdeti magát. Az MGT Commerce extrém gyors betöltési sebességgel szolgálja ki ügyfeleit, ha valakinek pedig nemcsak a gyorsaság, de a naprakész újítások is fontosak, annak érdemes megnézni a Nexcess nyújtotta lehetőségeket.

Ezekre a cégekre jellemző, hogy saját szerverparkkal is rendelkeznek, akárcsak a nagyobb felhőóriások (Amazon, Windows, Google). A magántulajdonban lévő infrastruktúra mellett olyan megoldások is próbálják meggyőzni a leendő ügyfeleket, mint a kifejezetten egy adott eCommerce típusra optimalizált VMI (Virtual Machine Image), amit kínál többek közt a Bitnami is.

Fontosak az akkreditált, vagy certifikációkkal megerősített kompetenciák.

A szolgáltatónak alapvető kérdés, hogy ismerje az általa kezelt, felügyelt környezetet, amiben az ügyfél adatait kezeli.

Az partner bizalmát nem csupán a versenyképes ár nyeri el, a cég erősíteni tud a pozícióján a használt technológiákhoz tartozó folyamatos képzéseken való részvétellel és az ott megszerezhető képesítésekkel.

Mi az AionHill-ben úgy látjuk el mindennapi feladatainkat, hogy csapatunkban több Magento Developer vizsgával rendelkező fejlesztő is dolgozik, az Amazon Web Services (AWS) cloud szervizeit pedig több éves gyakorlattal rendelkező és akkreditált rendszergazdáink felügyelik.

 

Menedzselt hosztolás felhő alapon

 

A menedzselt szervizek piacán erőteljes növekedésnek indultak az elmúlt években a felhő szolgáltatások.Arról korábban értekeztünk, hogy mit is jelent a gyakorlatban, ha valaki a „felhőbe” a migrálja adatait, és kizárólag innen látja el a napi rutinjait.

A lényeg, hogy az ügyfél számára fizikailag elérhetetlen erőforrásokat bocsátanak rendelkezésre – amivel akár teljes üzleti tevékenységét le tudja fedni – amit rendszerint egy webes felületen keresztül ér el fogyasztó.

Eddig az effajta IT stratégia csak a közepes és nagy vállalkozások privilégiuma volt, azonban a technológiák csiszolásával és a szemlélet terjedésével a kisebb vagy jó értelemben véve egyszerűbb felépítésű cégek számára is megfizethető közelségbe került vállalati felhő struktúra.

Ez nemcsak egy informatikai hóbort, nagyon markáns és erőteljes trenddé vált a „cloud computing”, a mamutvállalatok számítástechnikai mindennapjai – robusztus méretüknél fogva – pedig elképzelhetetlenek kiszervezett, vagy cloud technológiák nélkül.

A Cloudswave kutatása is azt jelzi, hogy emelkedő felhő-szolgáltatások folyamatos növekedésben vannak globálisan vizsgálva.  

 

OnCloud vs. OnPremise (Off Cloud)

 

Ha a mai paci kínálatot vesszük górcső alá, ahogy a felhő (cloud), úgy a helyi, vagy házon belüli (on-premise) megoldások közt is találunk olyat, ami leginkább igazodik működési elveinkhez, gyakorlatainkhoz.

Az sem szokatlan, hogy az ügyfél mindkét szolgáltatásfajtából igénybe vesz elemeket, ezt nevezzük hibrid megoldásnak. De nézzük meg előbb, milyen előnyökkel vagy hátrányokkal szembesülhetünk a két szerviztípus választásakor.

Felhő-alapú megoldásokkal találkozunk nap mint nap, gyakran veszünk igénybe magánemberként is olyan szolgáltatásokat, melyekről nem is feltétlen tudjuk, hogy használatával a felhőben tevékenykedünk (pl.: Dropbox, Spotify stb).

Lassan minden szoftvernek elkészül egy cloud verziója, és azt halljuk szinte minden médiumban, hogy ez az informatikai fejlődés kikerülhetetlen trendje, minden cég előbb-utóbb a felhőben „végzi”. Ahhoz, hogy felelős döntést tudjunk hozni a felhő bevezetéséről vagy arról, hogy egy hibrid megoldásban milyen arányban érdemes alkalmazni a technológiákat, meg kell vizsgálnunk saját céljainkat, belső működésünket is.

 

„OnPremise” jellemzők:

Akkor használjuk a fenti jelzőt, ha az intézményi megoldások a hagyományos, „házon-belüli” módon vannak telepítve és üzemeltetve, helyi IT munkatársakkal, és cégen kívül csak általában a hálózatot szolgáltató partnerrel vannak szerződésben.

Ebben az esetben minden hardver és szoftver a vállalkozás tulajdonában van, ennek teljes anyagi, könyvelési vonzatával.

A teljes felelősség azok kezeléséért, karbantartásáért az intézmény saját maga felel, vagyis a teljes infrastruktúra a cég falain belül marad.

Bizonyos esetekben részfeladatokra megbízhatnak rendszer-integrátorokat, de a fizikai védettségről (pl.: az adatközpont vagy akár egy kis szerverterem megfelelő elhelyezése, az eszközök tárolása, a terem hűtése), az elektromos hálózat felügyelete, szintén a vállalkozás felelőssége. Még akkor is, ha távoli adatközpontokban bérlünk megosztott, vagy virtualizált erőforrásokat (VPS).

 

„OnCloud” jellemzők:

Akkor beszélhetünk ezekről a megoldásokról, ha az intézményünk munkatársai egy tőlünk független szolgáltatótól veszik igénybe a HW / SW erőforrásokat.Gyakorta az ezekkel a szolgáltatásokkal dolgozó egyéneknek nincs is tudomásuk az erőforrások fizikai hollétéről – és az esetek többségében ez számukra teljesen irreleváns is.

Az adatközpont, a szoftverek, az ezeket működtető tudás gyakorlatilag minden a partner tulajdonát képezi.

Általában kötött időtartamra szerződnek a vállalkozással egy adott projektre, de sok példa van arra is, hogy a szolgáltató és fogyasztó hosszú éveken át kitartanak egymás mellett.

Ezek a szolgáltatók általában több cég kéréseit fedik le.

Az is bevett szokás, hogy a szolgáltató egy harmadik fél infrastruktúráját bérli, és ennek a kezelését, konfigurációját oldja meg az ügyfél helyett.

A felelősség lehet megosztott vagy kizárólagosan a szolgáltatóé – ezt mindig a szerződési feltételek döntik el – de általánosan megállapítható, hogy a hosztoló azért kell felelősséget vállaljon, amit szolgáltatásként nyújt a partnere számára.

Ha az egy adatközpont, akkor felel a szerverekért, a telephely biztonságáért, a hálózatért. Ha egy szoftvert nyújt szolgáltatásként, akkor annak konfigurálásáért, támogatásáért, a cég ügymenetébe való integrálásáért szokás felelősséget vállalni.

 

Melyik megoldás a jobb?

 

Jelen cikkünkben többször kitértünk arra, hogy minden annak fényében kell vizsgálnunk, hogy mi az, ami ügyfélként a leghatékonyabban segíti a mi működésünket, fokozza hatékonyságunkat és ésszerűsíti, egyben átláthatóvá teszi az informatikai vonatkozású költségeinket.

Ehhez segítséget nyújt az alábbi táblázat, melyben megvizsgálunk bizonyos szempontokat, és feltüntetjük az adott jellemzőt illetően melyik megoldás előnyösebb: 


menedzselt-hosztolas-melyikjobb-hu

 

OnPremise (Off Cloud) szolgáltatók, megoldások

 

Ezek a hoszting cégek méretüknél és szemléletüknél fogva jóval hajlamosabbak a hibrid megoldásokra is az ügyfélérdeket szem előtt tartva.

Általában kevésbé költséghatékonyabbak mamutméretű versenytársaiknál, ezt igyekeznek személyre szabottabb szolgáltatásokkal ellensúlyozni.

Ha nem is akkora számban, de rendelkeznek saját adatcentrumokkal, amelyekkel széles skálán tudják lefedni ügyfeleik számításkapacitási vagy tárhelyigényeit – általában globálisan 3-5 lokációról beszélünk.

A Zadara Storage például igen nagy hangsúlyt fektet a privát felhő nyújtotta privilégiumokra, mint VPSA Storage tömbökre és a ZIOS objektum alapú tárolási megoldásaira.

A cég a hitvallása szerint a felhő flexibilitását nyújtja anélkül, hogy ehhez ki kéne adni a kezünkből az irányítást, migrálásmentesen. Demo környezetben is ki lehet próbálni a szolgáltatásaikat.

Nagyon fontos számukra a gyors és stabil hozzáférhetőség a hibrid és privát vállalati felhőt pedig SAN és NAS tárolási lehetőségekkel is támogatják.

Ha ennél nagyobb fokú személyre szabottság szükséges, és hajlandóak vagyunk megfizetni a privát infrastruktúra exkluzivitását, akkor kiváló megoldást nyújthat a Verizon.

A privát felhő mellett a Verizon az adatbázisok kezelésében való jártasságát domborítja ki az Oracle felhő integrációjával. Az ügyfél igényeihez minél jobban próbál alkalmazkodni azáltal, hogy 30 percen belüli reagálási limitet szab meg bármilyen kérdésre, kérésre, és ügyfél-dedikált Service Delivery Manager-t jelöl ki partnere számára.

Mivel ez érezhetően megkíván fogyasztóként is egy viszonylag nagyobb szerkezeti felépítést (ahová Service Delivery Manager szükséges, azok tipikusan nem a 15-20 fős kis cégek), ezért széles körben támogatja az eltérő operációs rendszereket és különböző adatbázisokat.

 

OnCloud szolgáltatók és megoldások

Rengeteg szolgáltató és még több megoldás közül válogathatunk, ha online boltunkat, ügyvitelünket, adatainkat a felhőbe szeretnénk mozgatni.

Alább felsorolunk 3 nagyobb céget és néhány alapszolgáltatást is összevetünk, természetesen a teljesség igénye nélkül.Egy-egy óriás hosztoló teljes portfóliójának ismertetése tanulmány szintű cikksorozattá duzzadna, ezért röviden bepillantunk a Microsoft, az Amazon és a Rackspace felhőjébe.

Windows Azure

A Windows PaaS platformja, az Azure egyben kínálja és kezeli saját operációs rendszerét, ami igen hatékony, ha az alkalmazásunk nem igényel speciális megoldásokat.

Úgy tudunk fejlesztéseinkre  koncentrálni, hogy az OS frissítése, a patch-elések, javítások miatt nem nekünk kell aggódni.

 

A Windows Azure három fő megoldást kínál e téren:

  • „Web role”:Ez a Windows Azure által szállított operációs rendszer rendelkezik előtelepített IIS 7-tel (Internet Information Services) és lehetővé teszi olyan webtechnológiák használatát, mint az NET, PHP és a Node.js.
  • Worker role: Ez az OS képes tetszőleges kódok és szinte bármilyen applikáció futtatására, beleértve az Apache Tomcat webszervert vagy a Java Virtual Machines-t is, és természetesen együttműködik a fent említett Web role-lal.
  • Virtual Machine role: Mi, az ügyfél látjuk el OS-szel az erőforrást, méghozzá egy Windows Server 2008 R2 (Enterprise vagy Standard) VHD image feltöltésével. Ellentétben a Web és Worker role-okkal, ebben az esetben mi vagyunk felelősek az operációs rendszer karbantartásáért, frissítéséért. Az Azure-ban használhatunk szinte bármilyen nyelvet, keretrendszert vagy eszközt alkalmazásaink felépítéséhez. A funkciók és szolgáltatások az úgynevezett REST (Representational State Transfer) protokollon keresztül működhetnek. A Windows Azure kliens könyvtárak több programozási nyelv támogatása érdekében is rendelkezésünkre állnak, nyílt forráskódú licenccel. Ezek GitHub-on is tárolva vannak.

A Microsoft egy három hónapos ingyenes próba környezetet biztosít az Azure-ben, amely magában foglal egy kicsi kapacitású szervert, (Small Compute Instance) és olyan egyéb erőforrásokat, melyek elegendőek az IT személyzet részére, hogy teszteljék és megismerjék a Windows Azure-t.

Mint a többi felhő szolgáltató, a Microsoft is egy pay-as-you-go árrendszert használ, az igénybe vett eszközök óraalapú költségelszámolásával.

A Microsoft’s SLA-ja (Service Level Agreement), vagyis a szolgáltatási szintről szóló megállapodás értelmében, 99.95%-os elérhetőséget garantál, amennyiben minimum két szervert igénybe veszünk, egy role-on belül.

Az SQL Azure egy szintén jól skálázható, relációs, felhő alapú adatbázis szolgáltatás, ami nevéből adódóan is SQL Server technológiára épül, amit az Azure felhő vagy a saját, irodai alkalmazásaink is használhatnak.

Adatot is exportálhatunk belőle és támogatja a folyamatos szinkronizálást a helyi adatbázisainkkal.Fizethetünk pay-as-you-go rendszerben vagy hathónapos kötelezettségvállalással kedvezmény érdekében.

Mindkét esetben, megvásárolhatjuk ezt a szolgáltatást önállóan, vagy együtt más Windows Azure platform termékekkel.

A Microsoft felhőjében lehetőség nyílik strukturált vagy strukturálatlan adatok tárolására, amikhez hozzáférhetnek az Azure alkalmazások és más applikációk REST protokollon vagy API-kon keresztül.

Az Azure Drive segítségével felcsatolhatunk (mount) tárhelyet, amit virtuális HDD-ként kezel a rendszer, amiket mozgathatunk a privát és publikus felhőnk közt. A tárhely és virtuális meghajtó szolgáltatás is pay-as-you-go alapú. 

 

Rackspace felhő alapú hoszting

 

A Rackspace Cloud Hosting infrastruktúra átveszi az operációs rendszer feletti ellenőrzést.

Automatikus OS frissítéseket is tartalmaz a szolgáltatásuk, amennyiben a Managed Service Level-re (Menedzselt Szolgáltatási Szint) fizetünk elő.

Ellentétben az AWS-sel és a legtöbb más IaaS szolgáltatóval, a Rackspace nem engedi feltölteni a saját meglévő virtuális gépünket, tehát választanunk kell a cég által támogatott Windows vagy Linux verziókból.

A Rackspace minden szerverhasználatot óránkénti díjban határoz meg. Ellentétben néhány más felhő hosztolóval, nem teszi lehetővé, hogy az óraalapú díjazást megállítsuk a szerverek felfüggesztésével.

Ha meg szeretnénk tartani egy ún. „tétlen” (idle) szervert úgy, hogy a használat nélküli időt ne számlázzák ki az adott időszakban, biztonsági másolatot kell készíteni a szerver image-ről (amiért külön díjak merülhetnek fel a Rackspace Cloud File szolgáltatása miatt), törölnünk kell a szervert a fiókunkból. Ezt az image-t tudjuk visszatölteni, ha később újra futtatni szeretnénk.

Tartsuk szem előtt, hogy a cég jelenleg nem kínál ingyenes próba környezetet, bár szabadon létrehozhatunk egy fiókot, amivel elérhető az adminisztrációs portál, ha rá szeretnénk jobban látni, hogy hogyan is működik ez a szolgáltatás.

Fizetnünk csak szerver indítása vagy más erőforrrások bekapcsolása után vagyunk kötelesek.Bár sok szempontból megoldást nyújthat a Rackspace kínálta lehetőség – főleg ha valakit nem zavar a nagyobb szolgáltatókhoz viszonyított kisebb flexibilitás – jövőbeni terveink megalkotásánál nem mehetünk el a tény mellett, hogy a Rackspace hivatalosan is felhagy a Magento webshop Managed Hosting-jával, habár infrastruktúra szinten tovább támogatja.

Mindenestre döntésével a teljes dolgozó állományának 6%-át érintette negatívan, és nagyjából 200 Magento típusú webshop hosztingja vált kérdésessé.

Az utóbbi években erős volt a versenytársak nyomása a cégen, az érezhetően szűkülő paci részesedésük miatt kerülhetett sor egy nagyszabású akvizícióra még 2017 februárjában. (Forrás: sdxcentral)

A Managed Service Level tartalmazza a szerverek felügyeletét, az operációs rendszer és alkalmazás-infrastruktúra réteg támogatását (beleértve az automatizált frissítéseket és javításokat), és technikai útmutatót is biztosít a felhő szerverek használatához. A Rackspace SLA szerint, az adatközpontjaik rendelkezésre állási aránya 100%, kivéve a tervezett karbantartásokat, amelyek legalább tíz munkanappal korábban bejelentett leállások, és nem haladják meg a 60 percet egy naptári hónapra vetítve.

Ennek eredményeként, a garantált rendelkezésre állás tényleg csaknem száz százalékos, lényegében 99,999%-ot garantálnak ügyfeleiknek e téren.

 

Amazon Web Services (AWS)

 

Az Amazon Elastic Compute Cloud (EC2) egy IaaS platform, a legfontosabb komponens az AWS kínálatában.

Ez biztosítja a masszív infrastruktúra kiépítésének alapját, szinte bármilyen operációs rendszert támogat, amit az alkalmazásaink megkívánnak.Mint ilyen, az Amazon EC2 segítségével rendkívül hatékonyan felügyelhető az operációs rendszer, de a patch-elés felelősségét ránk bízza.

Tetszés szerint importálhatunk támogatott virtuális gép image-eket a meglévő környezetbe (Windows Server 2003 R2 és a Windows Server 2008 R1 / R2, VMware ESX VMDK, Citrix Xen VHD, vagy Microsoft Hyper-V VHD).

Természetesen a Linux disztribúciók sem maradhatnak ki a sorból, hiszen gyakori a CentOS használata is.

Az Amazon EC2 is kínál előkonfigurált szervereket, melyeken népszerű adatbázis-kiszolgálók futnak (IBM DB2, MySQL stb.), erőforrás-gazdálkodási megoldásokat, webszervereket (Apache, IIS / ASP.NET), alkalmazás fejlesztői környezetet, különböző alkalmazások futtatására optimalizált és egyéb, mint például médiaszervereket.

A Free Tier lehetőséget ad arra, hogy létrehozzunk egy „mikro” Linux vagy Windows alapú szervert, valamint bekapcsoljunk egyéb hasznos erőforrásokat, alkalmazásokat, amivel elég széles betekintést nyerhetünk az AWS kínálta lehetőségekbe. 

 

Az Amazon három fizetési metódust is ajánl:

  • On-Demand: abban az esetben, amikor az erőforrás használata után fizetünk óra- vagy havidíj-alapon, hűségidő nélkül.
  • Preserved: azokban az esetekben, amikor egy egyszeri díjat kérnek el tőlünk, ezért viszonylag nagy kedvezmény is jár 1‒3 éves hűségidő fejében, illetve akkor vesszük nagy hasznát, ha jól fel tudjuk mérni előre a szükséges számításikapacitás-igényünket.
  • Spot: egy különleges helyzet, amikor az ügyfél tesz ajánlatot a felhő erőforrásra. Ehhez tisztában kell lennünk saját IT szükségletünkkel, és össze kell vetnünk a jelen informatikai kiadásainkkal. Ebben segít nekünk a Spot Bid Advisor.

 

Az Amazon SLA szerint a cég 99,95 százalékos éves rendelkezésre állást vállal, de ehhez egy EC2 instance-ot legalább két példányban kell futtatnunk, két különböző „Availability Zone”-ban. (Az AWS „Elérhetőségi Zónái”-ról írtunk előző cikkünkben.)

Az Amazon Web Services is kínál adatbázis-szolgáltatásokat: az Amazon DynamoDB egy teljes testreszabható NoSQL adatbázis felhő szolgáltatás (free tier alatt bizonyos lehetőségek nem érhetőek el benne), míg az Amazon RDB szolgáltatás felhő-alapú relációs adatbázis megoldást nyújt, hasonló képességekkel, mint a MySQL vagy az OracleDB.

Az Amazon Elastic Block Storage (EBS), mint neve is mutatja blokk-szintű tároló köteteket hoz létre, amit minden esetben egy futó EC2-höz köt.

Minden EC2 szerverhez tartozik egy bizonyos méretű tárhely, de az üzembiztonsághoz szükséges redundanciát az EBS biztosítja. Akárcsak egy merevlemezt, formázhatjuk a blokkot, és mi állíthatjuk be a kívánt fájl rendszert is!

Létrehozható Snapshot („pillanatkép”) a kötetekről biztonsági mentés céljából.

Bár ezek tárolásáért külön kell fizetnünk, ezek a mentések lényegesen kevesebb helyet igényelnek, mint az eredeti kötet, több okból is: a tömörített, üres blokkok nem tárolódnak, és a létrejött Snapshot első verziója után, csak az új, illetve a módosított adatok kerülnek rögzítésre.

 

A felhő szolgáltató kiválasztása

 

Mielőtt döntenénk arról, hogy melyik szolgáltatóval szeretnénk együttműködni, hogy a legjobb megoldást kapjuk online üzleti elképzeléseinkre, ajánlott feltenni pár kérdést, de nem csupán a szolgáltató felé. 

A végeredmény nagyban függ attól, hogy:

  • milyen szolgáltatás(ok)ra van szükségünk
  • hogyan kívánjuk használni, elérni ezeket az erőforrásokat
  • milyen mértékben kívánjuk növelni felhő-kitettségünket az on-site (helyi, irodai) IT környezethez képest
  • mekkora ellenőrzésre, kontrollra van szükségünk az OS felett (használt applikációk vagy fejlesztés szempontjából)
  • a szolgáltató rendelkezik-e aktuális biztonsági akkreditációkkal
  • jogi környezetünk előírja-e a céges adatok tárolására vonatkozó földrajzi környezetet
  • tájékozódtunk a jelenlegi és cloud IT költségek különbözetéről (CTO)

 

A Windows Azure jó választás olyan alkalmazás fejlesztők számára, akiknek nem kell Linux környezet futtatni (habár az Azure 2015 óta indíthatunk Linux szervereket is).

Szinte minden programozási nyelvet támogat, versenyképes áron. Ha az alkalmazásaink lehetővé teszik, hogy a Microsoft operációs rendszereken dolgozzunk, akkor nem kell többet aggódnunk OS javítások és frissítések miatt.

A Rackspace azoknak az ügyfeleknek válhat be, akiknek szempont, hogy a szolgáltatónál maradjon az operációs rendszer feletti ellenőrzés, együtt a menedzselt szolgáltatásokkal.Az IaaS és PaaS modell együtt nyújtja a legnagyobb kényelmet az ügyfél számára. Másrészt viszont, a Rackspace-ből hiányzik néhány szolgáltatás, a másik két hoszting cégnél megvan, valamint a kényelem megkéri az árát.

A három közül ő a legdrágább megoldás.

Az Amazon EC2 az egyik legerősebb felhő szolgáltató, ha szükségünk van az operációs rendszer feletti teljes ellenőrzésre, legyen az Windows vagy Linux szerver.Az Amazon Web Services kínálja a legtöbb fajta megoldást, szolgáltatást (összesen 72 felhő szervizből válogathatunk).

Emiatt nagyon jól skálázható a rendszer, és szélesebb körben tudjuk felhasználni az erőforrásokat, legyen szó számításkapacitás igényes alkalmazásokról, tárhelyről, adatbázisról vagy webshopról.Az előre konfigurált AMI-kal (Amazon Machine Image) pedig jól tudjuk üzleti elképzeléseinkhez igazítani a virtuális gépparkot.

 

Magento fejlesztő vállalkozásként, mi az AionHill-ben az AWS nyújtotta felhőbe visszük ügyfeleink webáruházait.

Nem csupán belföldi, de több külföldi partnerrel is dolgoztunk már együtt, akiknek sikeresen optimalizáltuk a környezetet webáruháza számára.

Volt, ahol jelentős (csaknem 400 dollár / hó) költségmegtakarítást értünk el az AWS infrastruktúra átfogó testreszabásával, és van olyan esettanulmányuk, ahol drasztikusan csökkentettük az oldal betöltési idejét.

Manapság a Magento motorja található meg a webes kereskedelemmel foglalkozó top 100 000 oldal 1/3-ánál a világon.

Míg a többi eCommerce megoldás is jelentős előrelépéseket ért el, a legjobbak közt is kiemelkedően teljesít a Magento.

A benne rejlő lehetőségek nemcsak egy sikeres integrált vásárlási platformmá tették, amely szinte minden szempontból kezeli az online üzleti igényeket, hanem a hálózati szakemberek számára egy folyamatos kihívás, ha a teljesítmény optimalizálásáról van szó.

Ahogy a felhő egyre nagyobb teret hódít, és kikerülhetetlen trenddé alakult az elmúlt 10 évben az üzemeltetési megoldások terén, a potenciálisan szóba kerülő szolgáltatókat érdemes versenyképességük alapján megvizsgálni.

Birtokában vannak-e a megfelelő készségeknek vagy ismereteknek? Milyen referenciákkal, szakembereik milyen képesítéssel rendelkeznek?

 

A felhő szolgáltatótól elvárható 6 fontos kompetencia

 

Amit egyfolytában hangoztatnak a szolgáltatói oldal képviselői, hogy a felhőbe való migrálással hathatósan és tartósan csökkenthetjük az IT alkalmazottaink terhelését, faraghatunk informatikai büdzsénken és több forrás juthat az üzlet fejlesztésére.

Ezért érdemes ügyfélként az ígéretek mögé tekinteni, és tisztában lenni a mi üzleti céljainkkal, de a pontos elvárásokat is megfogalmazni leendő szolgáltatónkkal szemben.Az új környezet, új kihívásokat jelent, és új képességeket követel meg a felektől.

Az alábbiakban felsorolunk 5 olyan képességet, melyek manapság elvárhatók egy versenyképes felhő szolgáltatótól:

1) Műszaki ismeretek

Míg a kiszolgáló csapat szükséges tudás típusa és annak mértéke attól függ, hogy mekkora és mennyire összetett a felhő projektünk, addig az internetalapú tudás a webes környezetben gyorsan futó alkalmazások felépítésére irányuló képesség marad az irányadó.

Érthető, hogy teljesen más szintű tudás szükséges egy tárhely szolgáltatás menedzseléséhez, esetleg archiváláshoz, és megint más szintű szakértelmet igényel egy virtuális magánfelhő konfigurálása, dedikált adatbázisszerverekkel.

A tudásbázis erősen kell hogy építsen a szerzett tapasztalatokra, de előtérbe kerülhet a virtualizáció terén szerzett ismeret. A nyílt forráskódú eszközöket és a nyelvekkel való tapasztalatokat is jól lehet hasznosítani.

 

2) Vállalati architektúra és üzleti igények elemzése

Elengedhetetlen ahhoz, hogy egy megfelelő ütemtervet tudjunk vázolni a bevezetéshez, hogy milyen szolgáltatásokra lesz szükségünk.

Ennek birtokában gördülékenyebb az együttműködés az ügyféllel, beszélik az üzleti nyelvet, és megtalálja a hangot az informatikai szakemberekkel is.

Ha megértjük az alapelveket a szolgáltatás-orientált architektúra hosszú távon tudja segíteni vállalatunk működését.

 

3) Projekt menedzsment ismeretek

Napjainkra már nélkülözhetetlenné váltak a PM ismeretek és szerepkörök egy IT projekt véghezvitelében, amelyeket elsősorban határozott, vezető egyéniségű emberek tölthetnek be.

Egy ilyen szakembernek jól kell átlátnia mindkét oldal helyzetét, kezelnie a különböző forrásokat az egész vállalkozásra kiterjedően, egyeztetni a célokat, felügyelni, hogy a kijelölt fejlesztési pontokat, lépéseket, vagyis a „mérföldköveket” az előre meghatározott módon és időben érik el.

Nagy felelősséggel járó területe ez a felhő migrációnak, hiszen a projekt manager-ek vannak „frontvonalban”, az ügyfél és a szolgáltató között.

Nagy erőfeszítésbe kerül az, hogy az IT projektek ne a határidőt meghaladva és túllépve a kalkulált anyagi keretet fejeződjenek be, mindkét fél kárára.

Azzal is számolnia kell, hogy az ügyfél könnyen eshet a túlköltekezés hibájába, mivel a felhőben viszonylag gyorsan lehet ki- és bekapcsolni az erőforrásokat, ezért könnyen ott találhatja magát a kliens, hogy többlet költséget generál a gyakori, átgondolatlan szolgáltatásmegrendelésekkel és extra erőforrások beüzemelésével.

 

4) Áttekinthető ügyfélkommunikáció

Elvárható, hogy egy szolgáltató minden kérdésben le tudja követni az ügyfél igényeit és megfeleő válaszokat adjon a felmerülő kérdésekre.

A felek közötti kommunikációt kétoldalúan követi (tehát mindenről van dokumentáció a későbbi vitás helyzeteket elkerülendő), és azonnal reagál, amikor a dolgok nem a tervek szerint haladnak.

Például, amikor a felhő szolgáltatás váratlanul leáll, vagy szokásostól eltérően alulteljesít. Ezeknek a szituációknak a rendezéséhez, és a vitás helyzetek diplomatikus és hatékony elrendezéséhez alapszükségletté vált a megfelelő szakemberek jelenléte (project owner-ek, dedikált manager-ek).

Ide sorolható még az áttekinthető, egyértelmű árképzés, és a szolgáltatási portfólió, csomagok egyértelmű leírása. Az ügyfelekkel szemben tanúsított nyílt és pontos kommunikáció közép-hosszú távon megtérülő befektetés.

 

5) Biztonság és megfelelés

A telepített felhő típusától, annak összetettségétől függetlenül kiemelten fontos az ügyféladatok védelme, azok bizalmas kezelése.

Ehhez kapcsolódnak azok a szabványok, tanúsítványok és rendelkezések ‒ mint például a Sarbanes-Oxley, HIPAA, és a számtalan adatkezelési törvény – amelyeknek folyamatosan meg kell felelnie a szolgáltatónak, de az ügyfélre is vonatkoznak szabályok.

Az AWS felhőjében ezt különösen komolyan veszik és erre vonatkozóan egy közös felelősségi modellt dolgoztak ki. Ennek értelmében az együttműködést szigorú feltételekhez szabják és védik saját, de egyben az ügyfél érdekeit is a felelősségi területek pontos elhatárolásával (SRM – Shared Responsibility Model)

 

11 kérdés, melyeket a szolgáltatónak teszünk fel

Korábbi cikkünkben kifejtettük, hogy mire érdemes felkészülnünk ügyfélként, ha találkozunk a felhő szolgáltató cég embereivel, milyen kérdéseket szegezhetnek nekünk.

Most fordítsuk meg a helyzetet és nézzük meg azokat a fontosabb témákat, és az ebből fakadó kérdéseket, melyeket az ügyfélnek érdemes feltennie egy tárgyalás során.

 

1) Hol lesz elhelyezve az adatom?
Manapság a felhő szolgáltatók számának terjedésével, olyan árverseny alakult ki ezen a piacon, ahol a túl drága megoldásra gyanakvóan nézhetünk, de ugyanez a helyzet a túl olcsó vagy piaci ár alatti ajánlatokkal.

Senki sem szeretné, ha üzletkritikus adatai egy alapvetően békés informatikus nyakában lógnának, egy flash drive-on…

Nos, ideális esetben adataink valamilyen megosztott vagy dedikált szerveren, egy adatközpontban kerülnek elhelyezésre, ami földrajzilag távol tőlünk, egy fizikailag óvott helyen található.

Hogy országhatáron belül vagy kívül esik, azt az üzletmenet, és a jogi környezet is szabályozza.

 

2) Milyen problémák merülhetnek fel az aktuálisan futó telepítés vagy a migráció során?
Ütközésekre lehet számítani, ha az előzetes egyeztetések alkalmával nem pontosítottuk a szoftveres környezet jellemzőit.Kompatibilitási kérdések az OS-től kezdve a kapacitásigény felmérésén át a használni kívánt webtechnológiák verziószámáig (pl.: PHP, cachelés).

A migrálás – mondjuk egy webshop esetében – értelemszerűen szolgáltatáskieséssel jár, ezért kérdezzünk rá a várható mérnöki munkaórák számára, és hogy munkaidőben vagy kevésbé látogatott napszakban hajtják-e végre a migrácót.

 

3) Önök a szolgáltatás viszonteladói vagy rendelkezésükre áll az infrastruktúra?
Mindjárt a cikk elején kitértünk rá, hogy a szolgáltatásként eladott erőforrások képezhetik a szolgáltató vagy akár harmadik fél tulajdonát.

Például a korábban említett Rackspace-nek saját adatközpontjai vannak több helyen is. Azonban ha Cloudreach, vagy Datapipe – illetve az AionHill – ül az asztal másik oldalán, akkor ezek a szolgáltatók AWS partnerként az Amazon felhő infrastruktúráját értékesítik tovább, IT szakembereik pedig ezeket a cloud eszközöket kezelik, és igazítják az ügyféligényekhez.

 

4) Milyen felhő szolgáltatásokat nyújtanak?
Nézzünk utána a fontosabb szolgáltatási típusoknak, használjuk a nagy felhő cégek költségkalkulátorát.

Mielőtt tárgyalásokba bocsátkozunk, tájékozódjunk arról, hogy a szolgáltató rendelkezik-e a megfelelő kompetenciákkal, szolgáltatási portfólióval.

Ehhez persze pontosan meg kell fogalmaznunk saját üzleti jövőképünket és elvárásainkat a felhőtől.

Egyeztessünk, hogy a kínált szolgáltatások megoldást nyújtanak-e a problémánkra?

 

5) Milyen árazási konstrukciót használnak? 
Csak azért kellene fizetnünk, amit valóban el is használunk. Ez a felhő alapú szolgáltatások egyik alapelve.

Ezért érdemes vigyáznunk az irreálisan nagy induló költségekkel (upfront).

Az esetek 80%-ában meg sem jelenik ez a tétel, hiszen ahogy korábban is említettük, gyakorlatilag minden szolgáltató a pay-as-you-go sémát követi, és erről havi számlát állít ki a hoszting vállalat.

Pontosan ez az egyik árazási metódus, ami jóval az ügyfél saját szerverparkjának üzemeltetési és fenntartási költsége alá tudja nyomni a felhőben generált fogyasztást.

Az upfront tétellel, egy esetleges rögzített futamidejű kötelezettség vállalás esetén találkozhatunk. Ilyenkor meglepődhetünk nagyobb induló kötségen, de ezzel érjük el általában fajlagosan a legnagyobb kedvezményt. A cloud erőforrások havi szinten a 2-3 USD-től akár a több tízezer USD-ig is terjedhetnek. Minden azon múlik, hogy cégünknek mekkora és milyen szoláltatásra van szüksége.

 

6) Mennyire biztonságos a szolgáltatott felhő? 
Nem is az a kérdés, hogy mennyire biztonságos, hanem hogy a szolgáltató mi mindent követ el a biztonság érdekében.

Rendelkezik-e a megfelelő tanúsítványokkal, engedélyekkel, vagy harmadik félként olyan szolgáltatásokat menedzsel, amelyek rendelkeznek a szükséges előírásokkal.

Az adatkezelés mellett, megfelelő figyelmet kell fordítani a tűzfal figyelésére, vírusvédelem biztosítására, jogosultsági szintek megadására, hozzáférésvezérlésre, titkosításra.

 

7) Mi történik, ha megsérül vagy elveszik az adatom? 
Az ezzel kapcsolatos kérdéses helyzetek elkerülésére kiválóan alkalmas a pontos SLA leírás.

Ebben a vállalásban többek között erre és az ehhez hasonló esetekre is ki szoktak térni. Tudnunk kell, hogy az adatainkat mi is elérjük, vagy teljességgel megbízzuk ezzel a szolgáltató embereit.

Ha a mi munkatársaink is hozzáférnek az állományokhoz, akkor az elérések naplózását is követni kell.

Győződjünk meg arról, hogy milyen módon kívánja a szolgáltató a biztonsági mentéseket ütemezni (napi, heti rendszerességű backup-ok).

Az archiválás milyen feltételekkel és gyakorisággal megy végbe? Nem kívánt összeomlás és adatvesztés esetén milyen gyorsan állítható vissza a rendszer (disaster recovery)?

 

8) Milyen ügyféltámogatási szolgáltatások vannak? 
Milyen hibabejelentési metódusok állnak rendelkezésre? Milyen óra, nap lefedettségben érem el az ügyfélszolgálatot?

Milyen időhatárok vonatkoznak a hibák elhárítására? Van-e VIP support, és ha igen, mi számít kritikus hibának, aminek az elhárítását azonnal el kell kezdeni, és mik esnek a „next-business day” kategóriája alá?

Milyen felületeken tudunk kapcsolatba lépni a szolgáltató munkatársaival, ha hibát észleltem? Meg kell tudni határozni az átlagos válaszadási időt is.

 

9) Könyen skálázható a rendszer, hogy le tudja követni az üzleti igényeket? 
Üzletünk növekedésével előbb-utóbb ki fogjuk nőni az aktuálisan használt infrastruktúrát.

Nőni fog a bemenő-kijövő adatforgalom, nagyobb adatbázissal kell dolgoznunk, nő a tárhelyigényünk, esetleg drasztikusan növekedik a termékszámunk és ezzel egyenesen arányosan oldalunk látogatóinak az aránya is.

A flexibilitás és skálázhatóság szavakat is meglehetősen gyakran halljuk a szolgáltatóktól. Járjunk utána, hogy az erőforrásbevonásoknak vagy az azok lekapcsolásának (fel-, illetve lefelé skálázásának) milyen időbeni és / vagy anyagi vonzatai vannak.

 

 

10) Milyen a szolgáltatáskiesési arány? 
Leállásról (Downtime) vagy más néven szolgáltatáskiesésről akkor beszélünk, amikor átmenetileg nem tudjuk elérni a szolgáltató felhőjét.

Ez rendkívül nagy anyagi kárt tud okozni.

Ezért olyan cégeket érdemes keresni, akik a legnagyobb elérhetőségi arányt garantálják az év napjaihoz képest.

Természetesen a fenti kérdésre a válasz az, hogy nincs kiesés. A lényeg, hogy az elérési arány minél közelebb legyen a 100%-hoz.

A cégek jó része általában nyilvánossá teszi a kiesések naplófájljait online. Ha mégsem találunk erről nyílt információt, kérdezzünk rá!

 

11) Hogyan érem majd el a felhőt? 
Fontos tisztázni, hogy a felhő erőforrásokat milyen úton lehet igénybe venni, azokat milyen hozzáféréssel érjük el.

A statikus tartalmak feltöltését milyen protokollon keresztül oldjuk meg?

Manapság az ügyfél egy bizonyos adminisztratív szintű hozzáférést kap, amit desktop-okról és igen gyakran minden smart eszközről el lehet érni.

 

Összegzés

A menedzselt hoszting világa nagyon összetett, és első látásra igen ijesztő lehet az ügyfelek számára.

Egy webshoptulajdonos nem valószínű, hogy rendelkezik azzal a tudással, amellyel az áruházát a felhőbe helyezheti, ezért van szükség specializálódott szolgáltatókra.

Ez az ismertető cikk azért íródott, hogy az alapfogalmak tisztázódjanak, és segítséget tudjunk nyújtani neked az első lépések megtételében.

Amennyiben nemzetközi piacokat is szeretnél elérni, szükség van arra, hogy a számítástechnikára más szemszögből nézd. A folyamatosan fejlődő technológiának köszönhetően ma már sokkal költséghatékonyabb és kapacitás-optimalizáltabb megoldások léteznek, mint akár csak pár évvel ezelőtt.

Az, hogy a webáruházadat menedzselt felhő-alapú környezetbe migrálod, az egyik legjobb üzleti döntésnek bizonyulhat.

 

 

Hetényi Zoltán

Hetényi Zoltán

Hoszting Szakértő

Zoltán az Amazon Web Services felhő alapú hosztingjának szenteli idejét, folyamatosan keresve a legoptimálisabb megoldásokat az ügyfelek számára. Fő célkitűzése, hogy szakmai segítséget nyújtson a „felhő” iránt érdeklődő webshop tulajdonosoknak éppúgy, mint azoknak, akik már használják ezt a technológiát webáruházuk esetén. Szabadidejében Zoltán szívesen játszik számítógépén, illetve basszusgitározik a legendás RGB együttesben.


SZÜKSÉGE VAN EGY MEGBÍZHATÓ, PROFI MAGENTO FEJLESZTŐ PARTNERRE?

Kérjük, keressen bennünket, ha bármilyen kérdése, igénye lenne új vagy meglévő webáruház készítésével, megújításával kapcsolatban!

Next