Milyen termékvideókat használj, hogy jobb konverziót érj el?

Egészen pontosan a termékvideókról fogunk beszélni. Biztos emlékszel a múlt század rossz minőségű, vicces narrációval felvett filmjeire, amelyek a villás targoncák és más szerkezetek működését mutatták be? Ezek sok másra nem voltak jók, minthogy a közönséget azonnal elaltassák: informatívnak szánták őket, de mivel száraz és minden kreativitást nélkülöző alkotások voltak, e cél egyáltalán nem valósult meg.

A másik, ami beugorhat, a teleshop: hatékony, ámde egyértelműen értékesítési jellegű eszköz, amely ráadásul túlságosan otromba az internet korához. Az Y-generációt teleshopon már nem tudod megfogni – már csak azért sem, mert nem nézik a tévét, s ha igen, nem azokat a csatornákat.

Nem, a poszt-webkettő korban ennél sokkal kifinomultabb eszközöket kell használnod. A tartalommarketinghez nyúlva olyan videókat kell készítened, amelyek érdekesek, értékesek, hasznosak és relevánsak a célközönséged számára.

Amelyeket maguktól keresnek, élvezettel néznek végig és akár még ismerőseikkel is megosztanak.

 

Ezekről a témákról olvashatsz, ha lejjebb görgetsz:

  • Miért kell használnod a videót?
  • Mire használhatod pontosan?
  • Magyarázó videók
  • How-to („hogyan kell…?”) videók
  • Termékbemutatók
  • Testimonialok
  • Thumbnail videók
  • Mit hoz a közeljövő?

 

Miért kell használnod a videót?

 

Azért, mert ezt diktálja a piac.

Például a Google miatt: a találati oldalakon ma már nagy arányban jelennek meg releváns videók is, ami nem csoda, hiszen a cég YouTube szolgáltatását is erősíteni akarja a keresőből.

Jelenleg körülbelül 14-15%-ban jönnek fel videók az organikus keresési találatoknál. Nem hagyhatod tehát ki, hogy ilyen téren is urald a találati listákat.

A videó a közösségi médiában is remekül szerepel. A felhasználók ma már szívesen játszanak le és osztanak meg videós tartalmakat, hiszen akár közvetlenül az idővonalon is végignézhetik azokat. Ha pedig ismerőseik ajánlanak nekik tartalmat, az sokkal erősebb hatást fejt ki, mintha mi magunk terjesztenénk.

Nem kell ehhez feltétlenül vírusvideót készítenünk: elegendő olyat, amely megfelelő módon ad választ a célcsoportunk egyik problémájára.

És azt tudtad, hogy a HubSpot szerint a fogyasztók 71%-a úgy gondolja, hogy videó segítségével sokkal jobban elmagyarázhatóak a termékek? Ha a vásárló pontosan érti, hogy a termék mire való, hogyan használható, nagyobb eséllyel is ad ki pénzt azért, hogy megvegye.

A videó ereje a brandépítésben, a láthatóságod növelésében hatalmas, de ezzel együtt megbízhatóbbnak is tüntet fel. Ugyancsak a HubSpottól származik a szám: 58% gondolja úgy, hogy azok a cégek, amelyek videókat publikálnak, megbízhatóbbak.

Ennek oka egyszerű: egyrészt sokkal több információt adnak át, mint a videót nem használó vállalatok, másrészt pedig azzal, hogy szerepelnek, hogy személyesen is bemutatkoznak a cég egyes arcai, a vásárlók jobban tudnak kötődni.

 

Mire használhatod pontosan a videót?

 

A tartalommarketing keretein belül a videóból szinte bármit készíthetsz.

  • Használhatod arra, hogy brandedet népszerűsítsd, hogy láthatóvá tedd: új embereket érj el azzal, hogy a videóidat megosztják egymás között.
  • Leadeket szerezhetsz azzal, hogy bemutatod a termékeidet és a megoldásokat, amelyek a segítségükkel elérhetőek a vásárlóid számára.
  • Lehet csalitermék, amelyet a felhasználók adataiért cserébe adsz, és listát építesz a segítségével – erről mindjárt kicsit bővebben beszélünk.
  • Használhatod a lojalitás megerősítésére, visszatérő vásárlóid kényeztetésére azzal, hogy exkluzív tartalomként kínálod őket.
  • Szolgálhatják az eladásösztönzést azzal, hogy hatékonyabban bemutatják a termékedet, mint néhány fotó.

 

És ezzel még csak egy igen rövid listát vettünk.

Térjünk át arra, hogy milyen alapvető típusokat érdemes használnod e-kereskedelmi tartalommarketingedben.

 

Magyarázó videók

 

Vannak esetek, amikor nem a termékedet kell bemutatnod.

 

Példa

Online barkácsáruházat üzemeltetsz. Kalapácsot, fűrészt, szögeket adsz el – nem túl izgalmas termékek, aligha forgathatsz róluk olyan videót, amely különösebben megragadja a célközönségedet.

De a célpiacod ebben az esetben nem is a kalapácsot akarja megvenni. Egy szerszám, mint olyan, funkcionális, használjuk valamire, nem önmagáért vásároljuk: lombházat akarunk építeni a gyereknek, megjavítani a konyhaszekrényt, befejezni a fészert.

Vegyük a lombházat: ha forgatsz egy videót arról, hogyan építhet ilyet bárki egyszerűen, azzal máris nyert ügyed van. Azok fogják megnézni, akiket érdekel a lombázépítés mikéntje – logikus, hogy vagy ehhez, vagy más hasonló projekthez szükségük lesz az általad árult szerszámokra.

 

Ettől még egyáltalán nem kell azokat lenyomnod a torkukon. Elegendő, ha úgy mutatkozol be, mint segítőkész, részletes és hasznos válaszokat adó brand. Meg fogják jegyezni, hogy nálad tanulták azokat a bizonyos dolgokat, és ha egyszer tényleg kalapácsra lesz szükségük, tőled vásárolnak majd a legszívesebben.

A módszerrel nem egyszerűen csak közönségépítést végezhetsz, leadgenerálásra is alkalmas. Tegyük fel, hogy valamilyen komplexebb problémakörrel foglalkozol: megteheted, hogy az első néhány videót ingyenesen elérhetővé teszed, a nagy részét azonban elrejted. Nem kérsz érte pénzt természetesen – mindössze egy e-mail címet kérsz.

Ezzel máris létrehozol egy listát egy viszonylag jól használható szegmensnek: lesz egy listád azokról, akiket behatóan érdekel a meghatározott probléma megoldása. Ezután olyan ajánlatokat tehetsz nekik e-mailben, amelyek segítenek ezt a problémát megoldani. Ezen a ponton megmutathatod a kalapácsodat.

 

How-to („hogyan kell…?”) videók

 

Az előbbihez igen hasonló megoldás. A következőképpen kell elkészítened:

  • Meghatározod a célpiacodat.
  • Azonosítasz egy problémát, amelyet célpiacodnak legalább egy szegmense meg akar oldani.
  • Ez lehetőleg egy olyan probléma legyen, amely a te termékeid segítségével oldható meg.
  • Mutasd be a folyamatot részletesen, lépésről lépésre megmutatva, hogy mit kell tenniük.

 

A hatásmechanizmus ebben az esetben is ugyanaz: a közönséged elköteleződik, mert segítesz nekik megoldani a problémájukat, és kis ügyességgel listaépítésre, illetve termékelhelyezések, releváns ajánlatok révén az értékesítést is segítheted a segítségével.

 termékvideó, de hogyan?

 

Termékbemutatók

 

[bctt tweet=”A termékvideók jól működhetnek – feltéve, hogy őszinték.” username=”aionhill”]

 

A teleshop legnagyobb problémája, hogy túlzottan teátrális. Egy kés nem fogja megváltani a világot, és egy átlagembernek nem élete legnagyobb problémája, hogy nem tudja elsőre kettészelni a paradicsomot. Egy véletlenszerű műsorvezetőnek pedig aligha kellene kiabálva lelkendeznie, csak mert egy hihetetlenül éles késkészlettel találkozik.

A termékedet őszintén és részletesen kell bemutatnod.

Jó esetben vannak olyan funkciói, amikről a közönséged nem feltétlenül tud. Tudtad például, hogy miért van lyuk a tésztaszedő közepén? Mert azzal lehet kimérni főzés előtt pontosan egy adag tésztát úgy, hogy beleállítod a spagettit.

Esetleg vannak olyan tulajdonságai, amelyek hasznosabbá – ezzel vonzóbbá – tehetik, de a vásárlók nem feltétlenül tudnak róla. Vagy éppen olyan praktikák, amelyekkel megnövelhető az élettartamuk.

Ha az ilyen dolgokat részletesen és látványosan bemutatod a videóidban, közönséged hálás lesz érte: érezni fogják, hogy tőled többet kapnak, mint egyszerűen a terméket: komplett útmutatást, ráadásul élvezhető formában, nem IKEA-katalógusként.

 prezentációs videó

 

Testimonialok

 

A social proof, a közösség ereje az egyik legmeggyőzőbb technika, amelyet alkalmazhatsz, említettük is már e blogon korábban (e-kereskedelmi landing oldal). A videó pedig kivételesen jó tartalomforma, hogy ezeket rögzítsd.

De attól még nem lesz jó egy videó, hogy egy elégedett vásárlód arról beszél benne, milyen boldog a termékkel, amit vásárolt. Ha ezt megnézem, semmit sem tudok meg belőle, csak annyit, hogy egy másik ember szerint a termék jó. Ennél többre van szükségem.

 

Forgass tehát videókat az eredményekről.

  • Mire használták fel a termékedet?
  • Mit értek el a segítségével?
  • Miért örülnek pontosan, hogy megvásárolták – mitől lett jobb az életük?

 

A jó testimonialt nem a lelkendezésről lehet megismerni, hanem arról, hogy a potenciális vásárlód könnyen az elégedett vásárló helyébe tudja képzelni magát. Ezért kell eredeti, akár rosszabb minőségű képeket használnod a termékoldalak testimonialjainál stockfotók helyett – és ezért kell a videódban valódi embereket szerepeltetned statiszták helyett.

Mert őszintén kell elmesélniük azt, hogy nekik miért volt jó téged választani, úgy, hogy a videó nem rád, hanem a közönségre van kihegyezve. Nem az áruházadról szól: a jó marketing főszereplője sohasem te vagy, hanem mindig a potenciális vásárlód.

 

Thumbnail videók

 

Nem unalmas, hogy minden webáruházban csak egyszerű fotókon nézheted meg a termékeket?

Az érdeklődőknek minél teljesebb élményt kell nyújtanod: pótolnod kell azt, hogy személyesen nem érinthetik, méregethetik, szagolhatják meg a terméket. Tehát minél részletesebben kell bemutatnod azzal az eszközzel, amely rendelkezésedre áll: a vizuális megoldásokkal.

Létrehozhatsz tehát egy videógalériát, amelyben rövid videókban mutatod be a terméket minden szögből, használat közben, olyan helyzetekben, amelyekhez kötődni tud valahogyan a közönséged.

Ezzel együtt legyél informatív: kiírhatod a specifikációkat, bemutathatod az egyes funkciókat, mindezt nagyon könnyen, azonnal fogyasztható formában.

 webáruház termékvideó

 

Mit hoz a közeljövő?

 

Az e-kereskedelemben a videók hatalmas szerephez jutnak. Ma már nem gond egy megfelelően erős netkapcsolat: a tűéles HD videók is akadálytalanul futnak, s már a 360 fokos videókat is kezdjük megszokni.

Miközben sokan még csak most ismerkednek a videomarketing erejével, sok nyugati cég már el is hagyta ezt a piacot, és a virtuális vagy a kiterjesztett valóság irányába kacsintgat, amely hamarosan mindennapjaink része lesz.

A marketingben azonban most még a videó ideje jött el: a statisztikák megkérdőjelezhetetlenül mutatják, hogy aki nem használ videót, az egyszerűen lemond egy sor lehetőségről, amellyel a konkurensei viszont csakhamar élni fognak.

 

 

ÖsszefoglalásVideózni nem drága: ma már egy közepes mobillal is nagyszerű minőséget érhetünk el, és ennél több sokszor nem is kell, ha például egy how-to videót vagy testimonialt készítünk el. Más esetben, ha profi felszerelésre és stábra van szükség, mint a termékbemutatóknál, akkor pedig az értékesítésben jelentkező eredmények általában bőségesen igazolják a befektetést.

Ha webáruházad van, és egyáltalán nem videózol, kezdd azzal, hogy mesélsz néhány megoldásról a piacodnak. A pozitív visszajelzések, az új látogatók és leadek, amelyeket ez az egyszerű megoldás hoz neked úgyis meggyőznek a folytatásról.

 

Ezen múlhat webshopod életben maradása: nyerd el vásárlóid hűségét!

Az alábbiakban bemutatjuk, milyen technikákkal jutalmazhatod régi vásárlóidat, hogyan teheted lojálissá az újakat és hogyan építhetsz mindeközben közösséget, illetve nevelhetsz evangelistákat.

Ezekről a témákról fogunk beszélni:

  • Mit mond a statisztika?
  • Első feltétel: legyen kiváló ügyfélszolgálatod
  • Ne hagyj fel az e-mail kommunikációval
  • Figyeld a vásárlói viselkedést
  • Gyárts hasznos tartalmakat!
  • Kérdezz és figyelj
  • Adj pontokat
  • Különleges kedvezmények
  • Teremts új csatornát közösségépítéssel
  • Nevelj nyerteseket
  • Exkluzív hozzáférés csak veteránoknak
  • Hogyan valósítsd meg mindezt?

Kezdjük is mindjárt a legfontosabb kérdéssel: tényleg van értelme beleásnod magad a témába?

Mit mond a statisztika?

A számok nem hazudnak.

Statisztika Az új ügyfelek megszerzése költségesebb, mint a meglévők újraaktiválása – méghozzá körülbelül 500%-kal. Addig pedig, amíg az új ügyfelet ugyanolyan jövedelmezőségi szintre hozod, mint a meglévőt, 16-szoros költséggel számolhatsz.

Nem választás kérdése tehát, hogy megfogod-e a régieket, ha jövedelmező üzletet akarsz.

A hűségprogramok erre rendszerint remek lehetőséget kínálnak – a legegyszerűbb megoldásoktól, mint a mindenki számára ismerős pontgyűjtés a komplexebb evangelista-nevelő kampányokig számos megoldást választhatunk.

Annak, hogy hogyan építhetsz hűséget, szinte csak a képzeleted szab határt.

Márpedig a kutatások szerint a felhasználók 87%-a szereti a hűségprogramokat – sőt, egyes szegmensekben már létfontosságú ez. Az Y-generáció tagjainak 68%-a például azt vallja, hogy nem lenne hűséges olyan brandhez, amelynek nincsen valamilyen jó hűségprogramja.

Az ilyen programok egyértelműen működnek: a hűségprogramokban részt vevők hatalmas többséggel, 83%-ban vélik úgy, hogy nagyobb valószínűséggel vásárolnak a velük jobban foglalkozó brandektől.

Hogyan építheted ki ezt a szintű bizalmat? Megpróbáljuk felsorolni, és bár nem lesz könnyű dolgunk, neked még nehezebb lesz: győzd megvalósítani az ötleteket.

Első feltétel: legyen kiváló ügyfélszolgálatod

Beszéltünk már erről a vásárlóiélettartam-érték növeléséről szóló cikkben: ha azt akarod, hogy az ügyfeleid időről időre pozitív élménnyel visszatérjenek hozzád, akkor aktívan foglalkoznod kell gondjaikkal és kérdéseikkel.

Olyan ügyfélszolgálatot kell tehát üzemeltetned, amely mindig képes nekik megnyugtató válaszokat adni, hogy még ha reklamációval fordulnak is hozzád, úgy érezzék, nem veszed őket félvállról, hanem komolyan foglalkozol velük.

Nem hátrány az sem, ha az ügyfélszolgálat nem csak passzív szerepet tölt be: létrehozhatsz például csoportokat a közösségi oldalakon ügyfeleid számára, és ott akkor is válaszolhatsz a különféle kérdésekre, észrevételekre, ha nem neked címzik azokat.

Ne hagyj fel az e-mail kommunikációval

Nyilvánvaló eszköz, egyben az online marketing fegyvertárában az egyik legjobban megtérülő: az e-mail marketing.

Ha egyszer már megszerezted vásárlóid adatait, tudod a mailcímét, a nevét, és azt, hogy mit vásárolt tőled, akkor elkezdhetsz neki perszonalizált e-maileket küldeni.

Állíts össze olyan leveleket, amelyek releváns termékeket és tartalmakat ajánlanak, s tedd ezt úgy, hogy azt érezze: fontos a számodra, ne pedig azt, hogy még több pénzt akarsz tőle szerezni.

Hogyan adhatsz el úgy, hogy a törődést érezzék?

Például figyeled az egyes termékek életciklusát. Automatizáció segítségével megoldhatod, hogy akkor ajánlj egy újabb – akár jobb – terméket, amikor az előző életciklusa lejár.

Tevékenységük alapján küldj nekik olyan tartalmakat, amelyeket hasznosnak találhatnak: ha készítesz egy videót arról, hogy a webáruházadban kapható terméket hogyan kell jól használni, mire kell figyelni, milyen tippekről nem tudtak esetleg, ezt annak a szegmensnek küldd ki, amely korábban már vásárolt tőled ilyet.

Segíts nekik ahelyett, hogy rájuk tukmálod magad!

A személyesebb jellegű e-mailek is remekül működnek: ha régi vásárlóidat köszöntöd névnapjukon, születésnapjukon, annak évfordulóján, amikor regisztráltak nálad, és egy kis személyes ajándékot is adsz nekik ebből az alkalomból, az általában rendkívül pozitív fogadtatásra talál.

Figyeld a vásárlói viselkedést

Ha már a személyre szabott ajánlatoknál tartunk: a vásárlói viselkedést figyelve és ez alapján finomítva kommunikációdat, ajánlataidat – nemcsak e-mailben – könnyű lesz bizalmat építened.

Ha teheted, ne csak a vásárlásokat figyeld: az analitikai eszközök segítségével azt is követheted, milyen termékadatlapokat látogatnak meg az egyes vevők, mit tesznek a kosárba, amit aztán mégsem vesznek meg.

Ha egy meg nem vásárolt termékre személyes, azonnal felhasználható kedvezményt adsz, vagy egy adott kategóriából a legjobbat ajánlod kedvezménnyel olyannak, aki sok hasonló terméket megnézett már, növeled az esélyt arra, hogy újra vásároljanak tőled – s egyben imponálni is fog nekik, hogy figyelsz az igényeikre.

Gyárts hasznos tartalmakat!

A hasznosságról pedig egy másik témára kanyarodunk: a tartalomkészítésre.

A tartalommarketing remekül segíthet téged az új ügyfelek megszerzésében, de a régiek lojalitásának megerősítésében is. Ha kérdéseket tesznek fel neked, ha az ügyfélszolgálaton gyakran fordulnak elő hasonlóan megfogalmazott problémák, vagy éppen akkor, ha a különféle fogyasztói fórumokon időről-időre felmerül egy kérdés, már tudod, hogy találtál egy jó témát.

Ezeket dolgozd fel úgy, hogy megválaszold a kérdéseket: ha a vásárlóidnak valamilyen gondjuk adódik, ne is kelljen e-mailt írniuk, egyszerűen megtalálják a számukra releváns és hasznos választ adó tartalmat.

Ez lehet blogbejegyzés, videó vagy éppen infografika: a legfőbb, hogy valódi válaszokat adj.

Emellett, ahogyan azt korábban említettük, a termékekkel kapcsolatban is elengedheted a fantáziád: ne csak azt mutasd be, mire képes a nálad vett drón, fűnyíró vagy éppen mobilkiegészítő.

Adj hasznos tippeket!

  • Hogyan tudom jobban használni a termékedet?
  • Hogyan hosszabbíthatom meg az élettartamát?
  • Hogyan tisztíthatom úgy, hogy nem ártok neki?
  • Meg tudom javítani magam, vagy mindenképpen szervizbe kell vinnem?
  • Egyáltalán mitől kerreg és bugyog úgy, ahogy?

Aki az ilyen kérdéseket megválaszolja, hosszú távon is számíthat a bizalomra.

Kérdezz és figyelj

Rendszeresen kérdezd meg arról visszatérő vásárlóidat, hogy milyen érzés számukra nálad vásárolni.

Szavazásokkal, kérdőívekkel rendkívül hatékonyan gyűjthetsz hasznos adatokat, első kézből tudhatod meg, mi az, amin változtatnod kell, hogy a felhasználói élményen javíts.

Az eredményeket dolgozd fel, tedd közzé, de itt ne állj meg: ha sokan kérnek tőled egy plusz funkciót, építsd azt be, és kommunikáld is a közönséged felé, hogy ezt azért tetted, mert erre kértek téged. Te nem az vagy, aki csak a pénztárcájukba bámul, miközben beszélnek hozzád, hanem aki hozzájuk idomítja a boltot is, csak hogy kényelmesebben vásárolhassanak.

 vásárlói meggyőzés

Adj pontokat!

A pontgyűjtés egyszerű, de hatékony megoldás lehet: mindenki számára ismerős, mindenki tudja, miről van szó. Hogy mire válthatják be a pontokat a visszatérő vásárlók, az rajtad áll – legjobb, ha szabaddá teszed a döntést, ha nemcsak egy kevés konkrét ajándékot határozol meg.

Minél szabadabban választhatja meg ugyanis a megjutalmazott, hogy mit szeretne magának, minél nagyobb döntési szabadságot adsz neki, annál értékesebbnek érzi a végeredményt.

tips TIPP:

A Magento esetében ezt akár kiterjesztéssel is megteheted: a Sweet Tooth Rewards segítségével beállíthatod, hogyan szereznek a felhasználók pontokat, s emellett a bevásárlókosár és a termékek jellemzőit is könnyebben személyre szabhatod.

Különleges kedvezmények

Szintén alapvetés, hogy adj speciális kedvezményeket. A legegyszerűbb módja ennek talán az, ha minél magasabb RFM-szegmensbe tartozik a vásárlód (lásd az ügyfélélettartam-érték növeléséről szóló cikkünket), annál nagyobb kedvezményeket adsz neki – akár százalékos formában, akár úgy, hogy bizonyos dolgokat ingyen adsz, mondjuk a kiszállítást.

Korábbi vásárlásaik alapján is kínálhatsz kedvezményt: ha rendszeresen egy termékkategóriából vásárolnak például, adhatod nekik kedvezményesen ezeket a termékeket.

 

Teremts új csatornát közösségépítéssel

Hozz létre olyan csatornákat, amelyeken keresztül csak bizonyos „kiváltságos” felhasználókkal kommunikálsz – amolyan VIP klubokat, például zárt csoportokat a Facebookon, amelybe a webáruház rendszere automatikusan meghívja egy e-mailben azokat, akik legalább fél éve regisztrált tagok (és vásároltak mondjuk legalább 3 alkalommal).

Ezeken a csatornákon exkluzív tartalmakat oszthatsz meg, kérdéseket tehetsz fel – ha aktívan és segítőkészen kommunikálsz, akkor hírét viszik majd, ez az evangelisták kinevelésének, lojalitásuk megerősítésének és fenntartásának egyik legjobb módja.

Elsősorban azért igaz ez, mert a közösségi oldalak nagyszerű lehetőséget adnak a kétirányú kommunikációra: nem szólsz a közönségedhez, hanem beszélsz hozzájuk, és ők is egymással, így diskurzus kezdődik, közösség épül.

Nevelj nyerteseket

Tarthatsz nyereményakciókat is, amelyekben akár exkluzívvá is teheted a részvételt a lojális vásárlók számára. Jól teszed, ha kihasználod a közösségi média adta lehetőségeket, hogy ezzel is terjeszd saját híredet.

Példa

Olyan versenyt szervezel, amelyben a felhasználók a te hashtag-jeidet használva kell képeket feltöltsenek, vagy éppen valószínűtlen helyeken kell a termékeiddel pózolniuk – csak  a kreativitásod szab határt.

Aki pedig nyer, annak ne csak egyszerűen elküldd a nyereményét: beszélj vele, kérd meg, hogy szerepeltethesd az oldaladon – érd el, hogy a többiek a helyébe tudják magukat képzelni.

Ezt megteheted egyszerűbben is, anélkül, hogy különösebb játékot szerveznél mögé. Az Oreo például rendszeresen bemutatja Facebook-oldalán „a hét rajongóját”, publicitást biztosítanak neki valamilyen kis kreatív termékmegjelenítésért cserébe.

 vásárlói hűség

Exkluzív hozzáférés csak veteránoknak

Ha egy új terméket egy komoly kampánnyal vezetsz be, a leghűségesebb vásárlóidnak biztosíts korai hozzáférést: ezzel számukra és a „kívülállók” szemében is megnövelheted az értékét az exkluzivitással, miközben felbecsülhetetlenül hasznos visszajelzéseket és testimonialokat gyűjthetsz be.

Ezzel együtt tovább erősítheted a hűséget, hiszen kiválóan megmutatod, mennyire nagylelkűen és különleges bánásmóddal jutalmazod azokat, akik hosszú időn keresztül is téged választanak.

 

Hogyan valósítsd meg mindezt?

A fent leírtak gyakorlatba ültetése rengeteg munkának tűnhet – ha azonban okosan csinálod, mégis könnyű dolgod lesz.

Először is, nem kell mindennel egyszerre foglalkoznod: kezdd a közösségépítéssel, kérdezz sokat vevőidtől, és az igényeiknek megfelelően bővítsd hűségprogramjaidat.

A közösségi jelenlét, a tartalomgyártás szinte ingyen van ahhoz képest, milyen hasznos – akár házon belül is megoldhatod, minimális költséggel, még jobban közelítve magadhoz a közönséget.

A speciális szoftvermegoldásokat igénylő programokhoz pedig ha tudsz, fogadj olyan fejlesztőt, aki képes azokat megvalósítani – és ne spórolj rajta: a felhasználói élmény fokozása a cél, és egy kevéssé hozzáértő, nem biztosan kiváló munkát elvégző fejlesztő miatt egyetlen bug is irritációt szülhet elégedettség helyett.

ÖsszegzésHogy a megvalósításba bele kell kezdened, az nem kérdéses: muszáj hűségessé tenned a vásárlóidat, másképpen képtelen leszel hosszú távon is szembeszállni a konkurenseiddel és költséghatékonyabbá tenni marketinges és értékesítői tevékenységedet.

Ebben is szívesen állunk rendelkezésedre, amennyiben a Magento e-kereskedelmi megoldásai kapcsán lenne szükséged támogatásra.

A vásárlóiélettartam-érték: érj el több profitot a webshopoddal!

Vagyis: hogyan vegye rá újból a vásárlásra, hogyan neveljen evangelistákat, ez ugyanis sokkal költséghatékonyabb.

Hogy mennyire, arra pedig az ügyfélélettartam-érték adja a legpontosabb számtani választ.

 

Mi is pontosan az ügyfélélettartam-érték?

 

Az ügyfél- vagy vásárlóiélettartam-érték: (Customer Lifetime Value, röviden CLV) arra ad választ nekünk, hogy (várhatóan) mennyi hasznunk lesz egyetlen ügyfélen addig, míg velünk üzletel.

Ha betérsz egy sarki kifőzdébe, de nem ízlik az étel, hajat találsz benne, és soha többé nem mész vissza, akkor a CLV-d az étkezés árával egyenlő, mondjuk 1000 forint.

Ha viszont minden hétvégén elköltesz 20 000 forintot egy hipermarketben a nagybevásárláskor, akkor néhány év alatt már milliós lesz a CLV-d.

 

Miért fontos ez neked?

 

Azért, mert ha tudod, hogy nálad eltöltött életciklusa során egy ügyfél várhatóan mennyit költ majd a termékeidre, szolgáltatásaidra, azt is tudni fogod, mennyi időt, energiát és pénzt érdemes szánnod rá.

Nem mindegy, hogy ha kedvezményt adsz valakinek, egyébként sem vásárol nálad soha többé, vagy később éppen ezért tér vissza. Nem mindegy az sem, hogy hány e-mailt küldesz neki, vagy hogy felkeresi-e az értékesítőd időnként telefonon – minél többet fektetsz abba, hogy egy vásárlódat aktívan tartsd, az élettartamértéke annál magasabb kell, hogy legyen.

Az ügyfélszerzési költség: Még mielőtt tovább boncolgatnánk e témát, érdemes még egy fogalommal megismerkednünk: ez pedig az ügyfélszerzési költség (Customer Acquisition Cost, röviden CAC).

Ez értelemszerűen azt az összeget jelenti, amennyit befektetünk, hogy megszerezzünk egy vásárlót.

Példaként:

Ha megjelenítünk egy bannert egy hírportálon 500 000 forintért, és ebből 1000 új vásárlónk származik, akkor az ő esetükben fejenként 500 forint a CAC. Ha B2B környezetben célzottan próbálunk meg egy multit megszerezni lobbizással, személyes tárgyalásokkal, értékesítőkkel stb., akkor pedig már egy egészen nagy számot kapunk.

A cél alapvetően tehát nemcsak az, hogy a CLV minél magasabb legyen, hanem elsősorban az, hogy meghaladja a CAC-t, különben a marketingünk és értékesítésünk veszteségesen működik.

 

 

Hogyan számíts?

 

Mind a két mérőszám esetén igaz, hogy nem a kiszámításuk módja az, ami nehéz lehet. Bonyolulttá az teheti a számítást, hogy rendelkezel-e pontos adatokkal.

 

Kezdjük az ügyfélszerzési költséggel

 

tips FONTOS: A CAC-t akkor kapod meg, ha elosztod az egyes marketingtevékenységekre költött összeget az általuk nyert vásárlók számával.

Azt kikalkulálni, hogy egy-egy kampány mennyibe kerül, nem jelenthet különösebb nehézséget, ha ilyen adatoknak nem vagy a birtokában, akkor alapjaitól kell a tevékenységeidet átgondolnod.

 

De honnan tudod, hogy valójában hány ügyfelet nyertél?

 

Hagyományos reklámkampányoknál szinte semmi esélyed pontos számot meghatározni – utólag megkérdezheted persze, hogy egy tévé-, rádió- vagy újsághirdetés révén találtak-e rád, de ezzel csak közelítő értéket kapsz.

Online kampányoknál már jobban követhető, hogy mennyit hoz, amit elköltesz – lehetne persze filozofálni azon, hogy valóban az az egy kampány győzte-e meg a vásárlódat teljesen, vagy csak az utolsó lökést adta meg, de felesleges.

Itt tehát nemcsak az a fontos, hogy kövesd a költéseid, hanem az is, hogy valamilyen fogalmad legyen róla, milyen forrásokból érkeznek ügyfeleid.

 

Nézzük az élettartamértéket!

 

Hogy ezt kiszámold, három számra lesz szükséged. Ismerned kell:

  • Az átlagos vásárlás értékét (webáruháznál ez lehet az átlagos kosárérték),
  • az vásárlásismétlés gyakoriságát
  • és az ügyfélszerzési költséget.

 

Az első két számot beszorozva és a bekerülést levonva megkapod a becsült ügyfélélettartam-értéket. Ha egy ügyfél megszerzése 100 ezer forintba került, és átlagosan 10-szer vásárolnak nálad a szegmensének tagjai 10 ezer forintért, akkor nullán állsz.

 

Szegmentálj, hogy pontosabban mérhess: az RFM-rendszer

 

segments

 

A vásárlóid más és más okból vásárolnak tőled. Más problémákkal fordulnak hozzád. Másra vágynak, mások a lehetőségeik, másképpen győzöd meg és éred el őket. Ha akarsz is kezdeni valamit mindezekkel az értékekkel, akkor nem lesz elég egy átlagot kiszámolnod, erre egy kicsit is komplexebb stratégiát már nem építhetsz.

Ennek megfelelően is kell bánnod velük: nem áldozhatsz minden egyes ügyfeledre ugyanannyit, ha a felüknél nem hozza vissza az árát a marketing.

Ilyenkor pedig az úgynevezett RFM szegmentálást kell alkalmaznod, amely meghatározza, hogy mennyire értékesek valójában az ügyfeleid, és eszerint osztja csoportokba őket. A betűszó három elemből áll össze:

  • Recency, vagyis az időpont, amikor az adott ügyfél utoljára vásárolt nálad.
  • Frequency, vagyis gyakoriság: egy adott időkereten belül milyen gyakran vásárolt nálad.
  • Monetary value, azaz pénzben kifejezett érték: ennyi pénz költött el ugyanezen idő alatt.

Az egyszerűség kedvéért általában nem pontos értékekkel számolunk itt, hanem egy adott skálán rendelünk egy számot a három mérőszámhoz – mondjuk 1-től 3-ig. Így kidolgozhatsz egy olyan pontrendszert, ami segít többfelé osztani vásárlóközönséged, és eszerint jobban célozni marketingedet.

 

Hogyan emelheted az élettartam-értéket?

 

Ahhoz tehát, hogy kedvezőbb számokat láss, amikor az élettartamértékeket kiszámolod, hogy biztosan megérje a marketingre költened, három dolgot kell elérned. Sorra veszünk néhány módszert, amivel javíthatsz az egyes mutatókon.

 

Milyen gyakran vásárolnak nálad?

 

Ha az átlagos kosárérték nem is változik, a gyakoribb vásárlással az ügyfélélettartam-érték növekszik. Arra kell tehát rávenned a vásárlódat, hogy időről időre visszatérjen hozzád.

 

E-mail marketing

 

Adja magát, hogy erős e-mail marketinget alkalmazz: küldj releváns ajánlatokat ügyfeleidnek, lehetőleg olyan perszonalizált e-mailekeben, amelyek biztosan felkeltik a figyelmüket. Ez már egy másfajta szegmentálást kíván meg: tudnod kell, hogy ki hogyan érkezett hozzád, milyen termékek iránt érdeklődik, mit vásárolt és így tovább.

Ha a legutóbb vásárolt termék élettartama lejár (mondjuk egy 1 évre tervezett terméket 11 hónapja vásárolt nálad) emlékeztesd levélben, ajánlj fel akár valamilyen azonnali kedvezményt, ha most vásárolja meg az új terméket.

Figyeld, miket vásárol, és ha egy ruházati boltban kifejezetten a babaruhák iránt érdeklődik, ajánlj neki e-mailben egy-két nagyon releváns terméket – egy szettbe illőket, vagy mondjuk kismamaruhákat.

 

Hűségprogramok

 

Ha a rendszeresen visszatérő vásárlókat kényezteted, a kedvükben jársz, azzal megnövelheted elköteleződésüket.

Nem feltétlenül kell árbeli kedvezményt adnod: hozzáférést biztosíthatsz nekik különféle exkluzív tartalmakhoz, esetleg olyan szolgáltatásokhoz, amelyek az átlagos vásárlók számára nem elérhetőek. Szervezhetsz olyan rendszert, amelyben pontokat gyűjtenek, amelyet aztán kedvezményre, ingyen termékre váltanak be.

 

Retargeting

 

Releváns hirdetésekkel célozhatod a vásárlókat például AdWords-ben: ha a rendszerben regisztráltad, hogy valaki tollat vásárolt nálad, reklámozz neki tollbetétet. Ha csak a kosárba rakta, de nem vette meg, akkor pedig ugyanazt a terméket mutasd meg neki, hogy visszatereld az oldaladra.

 

Mennyit költenek a vásárlók nálad?

 

Az átlagos kosárérték emelése minden webáruház-tulajdonos feladata. Ha minden egyes nap bemegyek a sarki boltba tíz éve, de mindig csak egy csomag rágót veszek, ettől még nem leszek értékes vevő. Rá kell venniük, hogy telepakoljam azt a kosarat – viszont ha maradásra akarnak bírni, ez nekem is meg kell, hogy érje.

 

Cross- és upsell

 

A vásárlót rengeteg módszerrel ráveheted arra, hogy még valamit a kosarába helyezzen: ajánlhatsz olyan termékeket neki, amelyeket a már kosarába rakottakkal együtt szoktak megvenni, releváns termékeket mutathatsz neki a termékoldalakon, vagy éppen felhívod a figyelmét arra, hogy egy adott termékkel jobban jár ha többet rendel belőle.

A lényeg, hogy úgy érezze, spórol azzal, hogy többet vásárol egy alkalommal. Tehát valóban úgy kell megoldanod, hogy számára hasznos kedvezményt adj.

 

 

cross sell, upsell

 

Kedvezmények, csomagajánlatok

 

Nem kell feltétlenül minden vásárlás árából engedned, de megteheted, hogy egy csomagban ajánlasz bizonyos termékeket eleve – akár bármilyen árengedmény nélkül, egyszerűen azért, mert így kényelmesebb megvásárolni.

Ajánlhatod azt, hogy ha egy adott összeg felett vásárol, ingyen szállítod házhoz a termékeket, vagy éppen valamilyen kis plusz ajándékot adsz hozzá.

 

Meddig lesznek elkötelezettek hozzád a vásárlóid?

 

Nem elég néha rávenni az ügyfeleidet egy-egy nagyobb vásárlásra, arról is gondoskodnod kell, hogy sokáig veled maradjanak. Figyelned kell arra, hogy mindig jó élmény legyen nálad vásárolni, hogy kiszolgáld az igényeiket, és ne csak olyan téren, hogy jó termékeket kínálsz jó áron.

Erre szintén többféle taktikát alkalmazhatsz.

 

Ügyfélszolgálat

Az első lépés az, hogy felépítesz egy remek ügyfélszolgálatot, amely minden esetben képes válaszokkal szolgálni az ügyfelek problémáira és kérdéseire. Ha érezteted velük azt, hogy az ő gondjaik számodra is fontosak, hogy szeretnéd, ha minél jobb élmény lenne számukra a vásárlás, szívesebben választanak majd téged, mint a másik kereskedőt, akinél azt érzik, hogy csak egy ember formájú pénztárcának tekintik őket.

 

Hűségprogram

Nemcsak úgy szervezhetsz hűségprogramot, hogy matricákat vagy pontokat gyűjtetsz a régi ügyfeleiddel. Kínálhatsz nekik hosszú távon állandó kedvezményeket, figyelmességeket küldhetsz nekik, például kisebb ajándékokat, exkluzív rendezvényekre hívhatod el őket – mindezt persze úgy kell felépítened, hogy meg is érje neked.

 

Folyamatos kommunikáció

Ez adott: tarts fenn olyan csatornákat, amelyeken keresztül folyamatosan beszélhetsz ügyfeleiddel: megoszthatod az új információkat, bemutathatod az új termékeket, akciókat és így tovább.

De tarts fenn prémium csatornákat is: olyanokat, amelyeken kizárólag ügyfeleid egy kisebb csoportjával, a régi visszatérő ügyfelekkel kommunikálsz, és exkluzív dolgokat osztasz meg velük.

 

Nem az új vásárló a legértékesebb!

 

Sohasem az a vásárló a legértékesebb számodra, aki éppen először vásárol, akármekkora értékben teszi is ezt. A célod az, hogy minél gyakrabban visszatérjen és újra megtegye ezt, lehetőleg hosszú-hosszú éveken keresztül.

Minél többször vásárol nálad, minél jobb a kommunikációd, annál jobban elköteleződnek majd feléd – és ezzel egyre csökken az a költség, amellyel újraaktiválhatod őket. Így sokkal kisebb marketinges és sales költségekkel kell számolnod, miközben a bevételed biztosított.

Ehhez komplex stratégiát kell kidolgoznod – és mindenekelőtt pontosan kell mérned mindazt, ami lehetővé teszi, hogy ezeket költséghatékonyan kidolgozd.

 

eCommerce és mCommerce – Az online kereskedelem királya vagy kishercege a mobil?

A mobilról indított keresések a nyugati piacokon már 2014-ben többségbe kerültek a desktophoz képest. Mára már a kisebb piacokon is egyértelmű a trend átbillenése.

Ahogy az okostelefonok penetrációja növekszik, egyre többet és többet is vásárolunk mobilról. A világcégek is aktívan készülnek a mobildominanciára, a Google által kidolgozott mikromomentum-koncepció sem jelez mást.

 

Mi a különbség az eCommerce és mCommerce között?

 

Az eCommerce, vagyis elektronikus kereskedelem: a Wikipédia meghatározása szerint „az árucikkek és szolgáltatások elektronikus úton – elsősorban az interneten és számítógépes hálózatokon – való eladása, vásárlása, illetve cseréje”.

 

Az mCommerce (mobile commerce):

tulajdonképpen az eCommerce egy alkategóriája, a lényegi különbség igazából az, hogy milyen eszközöket használunk a vásárláshoz. Az mCommerce nemcsak a mobilon végrehajtott tranzakciókat foglalja magába, ide tartozik mindenféle okoseszköz, okostelefontól phableten át a tabletekig, egyes esetekben még a laptopokat is ide sorolják, mert azok is hordozható eszközök.

Mivel az okoseszközök mobilitásukról híresek, ez egyben azt is jelenti, hogy az mCommerce nemcsak asztali számítógépek előtt – jellemzően otthon vagy a munkahelyen – valósulhat meg, de gyakorlatilag bárhol, ahol rendelkezésre áll valamilyen internetkapcsolat.

 

Mobileszközökre egészen máshogy kell optimalizálni:

Nemcsak egyszerűen kisebb a képernyő, amelyen egy webáruház megjelenik. Ahány eszköz, annyiféle képernyőmérettel, felbontással, színmegjelenítéssel kell számolnunk. Ha tehát mobiloptimalizáljuk egy webáruház megjelenését, azt rugalmasan kell tennünk, hogy alkalmazkodni tudjon szinte bármilyen felülethez: ez a valódi reszponzivitás.

Fontos szempont az is, hogy a mobilos tranzakcióknak egyszerűnek kell lenniük, ahogyan a tranzakcióig (konverzióig) vezető útnak is. Hozzá vagyunk szokva, hogy egy okostelefonon bármit elérhetünk, elindíthatunk, bezárhatunk néhány kattintással, s a webes felületektől is ezt várjuk el: gyorsaságot és egyszerűséget, míg desktopon a komplexebb megoldásokkal sincsen problémánk.

 

Bárki bármikor elérhető

 

A mobileszközökre célzásban azért is rejlenek óriási lehetőségek, mert a vásárlók gyakorlatilag minden pillanatban elérhetőek. Ha küldünk nekik egy eDM-et, az e-mail azonnal ott csipog a telefonon. Egyetlen kattintással a felhasználó már a termékoldalon van, rögtön fizethet is – egy konverzió sokkal gyorsabban lejátszódhat.

A személyre szabott tartalomban, ajánlatokban is erősebb a mobil: rengeteg hasznos adatot nyerhetünk, amelyek alapján pontosabb ajánlatokat tehetünk.

Egy példa:

egy ruházati termékeket áruló webáruház megteheti, hogy vizsgálja, az oldalára érkező látogatók hol tartózkodnak éppen – feltéve, hogy a látogatók engedélyezik telefonjukon a helymeghatározási adatokhoz való hozzáférést. Ezeket az adatokat más adatbázisokkal, mondjuk egy időjárás-előrejelző szolgáltatással is összeköthetjük. Innen már csak egy lépés, hogy aki viharos területről csekkol be, annak esernyőt, aki napfényes helyről, annak napernyőt kínáljanak az első oldalon.

 

Ez egy igen leegyszerűsített példa, de jól mutatja, milyen lehetőségek rejlenek abban, ha képesek vagyunk bölcsen kihasználni a mobilitás adta lehetőségeket.

 

Hektikus konverzió – és ami mögötte van

 

A konverziós arány weboldalról weboldalra változik, hiszen megszámlálhatatlan tényezőtől függ a termékek árazásától kezdve a webshopon használt navigáció bonyolultságának mértékéig.

Az iparági átlagok azonban azt mutatják, hogy mobilon jellemzően alacsonyabb konverziót képesek a webáruházak elérni, mint desktopon: asztali gépen valamiért nagyobb hajlandóságot mutatnak a felhasználók a vásárlásra.

tips Hasznos: Míg egy webáruház forgalmának ma már akár 40-50%-át is adhatják a mobilhasználók, akár 70%-kkal kevesebb konverziót is hozhatnak, mint azok, akik asztali gépről érkeznek.

Ugyanakkor a tabletes vásárlások hasítanak: a tabletes konverziós arány akár a kétszerese is lehet a desktopénak, viszont csak a forgalom mintegy 15%-át adják a táblagépek.

 

Mit mutat a statisztika?

 

A Demac Media által kiadott, 2016 első negyedéves adatait közlő eCommerce Benchmark Report szerint a legtöbb esetben a mobilos felhasználók 0-1% közötti konverziót produkálnak, 4-5%-os konverziót gyakorlatilag sehol sem hoznak ezek az eszközök. A desktop ugyanakkor jellemzően 1-2% közötti konverziót hoz.

A vásárlások értékében is jelentős eltérés mutatkozik, a különbségek azt mutatják, hogy nagyobb értékű árukat hajlamosabbak vagyunk inkább desktopon megvásárolni: az asztali gépet tehát biztonságosabbnak érezzük.

Ennek oka valószínűleg az, hogy a komplexebb fizetési folyamat egyben nagyobb biztonságérzetet is képes nyújtani: több alkalmunk van meggyőzni a felhasználót arról, hogy nem verjük át. Mobilon viszont ugyanígy hajlamosabbak vagyunk kisebb értékű árukat megvenni: kisebb beruházásnál nem érezzük annyira szükségét a megerősítésnek.

Továbbá, az új vásárlók még mindig kicsit nagyobb arányban érkeznek desktop gépekről, mint mobileszközökről:

 

mcommerce új vásárlók

 

A jelentés szerint így alakulnak az átlagos kosárértékek eszköztípus szerint:

  • desktop: 127 $ (kb. 35 ezer forint)
  • tablet: 114 $ (kb. 32 ezer forint)
  • mobil: 104 $ (kb. 29 ezer forint)

 

A jelentésből láthatjuk azt is, hogy a mobilhasználók türelme érzékelhetően véges.

 

Így alakul az átlagos oldalmegtekintések száma látogatásonként:

  • mobil: 4,87
  • tablet: 6,11
  • desktop: 6,61

 

És ezt látjuk, ha a látogatások időtartamát vizsgáljuk:

  • mobil: 3 perc 28 másodperc
  • tablet: 4 perc 29 másodperc
  • desktop: 4 perc 39 másodperc

 

Vagyis: aki mobilról érkezik a webáruházadba, kevesebb oldalt néz meg és gyorsabban ott is hagy, s eközben sokkal kisebb eséllyel konvertál. Miért van ez így?

 

Az alacsony mobilos konverzió okai

 

1)

Sok oldal még ma sem optimalizál megfelelően: lehet, hogy AdWords hirdetéseik, hírleveleik megfogják a felhasználót és a weboldalra irányítják, az azonban nem jelenik meg megfelelően a kis képernyőn. Az oldalra irányított lead így félbeszakítja a vásárlási folyamatot – a mobilfelhasználók híresek türelmetlenségükről.

Az aranyszabály egyébként, amelyet alkalmazni érdemes, a 3-as szabály: a webáruház bármely oldala legyen kisebb méretű, mint 3 megabájt (hogy ne töltődjön be túlságosan lassan), és a weboldalon belül bármilyen tartalom elérhető legyen a felhasználó számára legfeljebb 3 kattintással.

 

2)

Nemcsak maga a megjelenés, a dizájn okozhat problémát, de az optimalizálatlan vásárlói folyamat is. Lehet, hogy egy négyoldalas fizetési folyamat desktopon nagyszerűen működik és megfelelő konverziós arányt hoz, éppen a relatív bonyolultsága miatt azonban mobilon már túl komplexnek bizonyulhat az egylépéses checkout-ra vágyó vásárlóknak.

 

3)

A felhasználók nem mindig mennek végig a vásárlási folyamaton start-cél módra. Desktopon a kosárelhagyásért nagy részben felelősek azok a látogatók, akik bevásárlólistaként használják a kosarat: belerakják a termékeket, hogy később megvásárolják. Mobilon hasonló jelenséget tapasztalhatunk, amely megjelenik az eszközökre vetített konverziós arányban: mobilon megkeresik a terméket, viszont végül az asztali gépen zárják le a vásárlási folyamatot.

A vásárlási út, ahogyan a Google azt 2015-ben a mikromomentum-koncepcióban megfogalmazta, mára széttöredezett: egy-két perces intervallumokban keresünk megoldásokat, termékeket, pillanatok alatt hozunk döntéseket. A buszon kapaszkodva vagy a váróban ülve megkeressük a nekünk ideális terméket, elmentjük, otthon pedig a gép előtt megvesszük azt. A vásárlói út ma már nem egyenes vonal, inkább véletlenszerű ponthalmaz, amelyből néha nehéz kirajzolni a nyuszit.

 

4)

A tabletek hibrid volta magában is indokolja a jóval magasabb konverziókat. A képernyő nem annyira kicsi, hogy a hiányos optimalizáció túlságosan sok vásárlót tántorítson el – ami desktopon jól jelenik meg, jellemzően táblagépen is. A tablet viszont kicsi, könnyű, könnyedén bárhová magunkkal vihetjük, vagyis: mobilis. Így jóval több alkalmunk nyílik a potenciális vásárlóknak ezen elkölteni pénzüket – a webáruházaknak pedig elérni őket.

 

A vásárló, aki hajlandó, de képtelen

 

mobil-os webshop dizájn

 

A felhasználók rengeteg esetben nagyon is készek volnának mobilon keresztül vásárolni: kényelmesebb és gyorsabb volna, mint átküldeni egy hivatkozást saját maguknak, mint órák múlva egy teljesen másik eszközről folytatni és befejezni a vásárlást.

Maguk a webáruházak azonban gyakorta egyszerűen lehetetlenné teszik ezt. Vagy azért, mert a megjelenésük szétesik kisképernyőn, vagy mert a folyamataik kidolgozásánál nem gondoltak a mobilokra – a lényeg, hogy a felhasználói élmény olyan alacsony szintű, hogy a vásárlás lezárása túlságosan sok energiát követel meg. Márpedig a felhasználónak nem delegálunk feladatokat, hanem a keze alá dolgozunk, ha magas arányú konverziót akarunk elérni.

Megjegyzendő az is, hogy egyes esetekben nem is maga a rossz felhasználói élmény felelős az eszközváltásért vagy félbemaradt vásárlásokért. A korábban sokszor csalódott felhasználók egyszerűen meg sem kísérlik a vásárlást, mert eleve frusztráló élményre számítanak. Éppen ezért ha sikeresen optimalizáltuk a folyamatainkat mobilra, akkor érdemes ezt erősen kommunikálni: minden lépésnél érzékeltetni a felhasználóval, hogy azonnal továbbhaladhat, és csak néhány egyszerű kattintásra van a kényelmes vásárlástól.

 

Hol kezdjük az mCommerce-optimalizációt?

 

Az alacsonyabb konverzió és kosárérték nem azt jelzi, hogy nem érdemes a mobilos e-kereskedelembe fektetni – csak annyit mutat, hogy ezt intelligensen kell tennünk.

A trend egyértelmű: a mobil évek óta egyre fontosabb szerepet tölt be az online vásárlások piacán, és ez nem változik majd a közeljövőben. Az Egyesült Államokban 2016-ban várhatóan 46,8%-kal növekszik majd az mCommerce, míg a „hagyományos” asztali gépes vásárlás 15,7%-os bővülést tud majd felmutatni – ehhez képest a retail szerény 2,6%-os növekedése elbújhat. És ezzel az Államok még csak nem is tartozik az élvonalba: a 2016-os Mobile 500 jelentés szerint a mobilkereskedelem bővülése Latin-Amerikában 59,8%, Európában 70,7%, Kínában pedig 249,3%.

A dominancia csak idő kérdése, az idő rövidségét pedig az határozza meg, hogy a kereskedők milyen gyorsan ismerik fel mindennek a jelentőségét és optimalizálják oldalaikat és folyamataikat teljes mértékben.

Az, aki 2016 közepén úgy dönt, hogy a teljes vásárlási folyamatot optimalizálja, és tökéletes élményt nyújt ezzel a mobiltelefonon oldalát meglátogatók számára is, most még könnyű szerrel konkurensei elé kerülhet, jóval nagyobb konverziós arányt érve el.

 

A Brexit várható hatása az e-kereskedelemre

A britek népszavazáson döntöttek az Európai Unióból való kilépésről, ezzel még magukat is meglepve, a piacoknak pedig nem kis sokkot okozva.

A Brexit első és legnyilvánvalóbb hatása az angol font megzuhanása volt. A britek pénze hirtelen olyan mélyre zuhant, ahol 30 éve nem járt már az amerikai dollárhoz képest, és az euróval szemben is jelentősen gyengült.

Ez természetesen elsősorban az amerikai, illetve uniós vásárlóknak igen jól jöhet: az angol webáruházakban hirtelen olcsóbban vásárolhatnak termékeket, kihasználhatják a kaotikus pénzügyi helyzetet.

 

A brit webáruházak még jól is járhatnak

 

Sok brit webáruház lehetőséget ad arra, hogy a vásárlók szabadon válasszák meg, milyen pénznemben akarnak fizetni a kiválasztott termékekért, ez pedig egy ilyen helyzetben a tengeren túli vásárlóknak rendkívül előnyös lehet.

Várhatóan a következő hetekben nagy forgalmat bonyolítanak majd külföldre például a ruházati termékeket kínáló áruházak – ugyanakkor az elektronikai termékeknél például nem lesz olyan erős ez a hatás az eltérő adapterek miatt.

Az európai és amerikai vevők tehát jól járnak majd azzal, ha brit webáruházakban vásárolnak – de ez ugyanúgy igaz a brit vásárlókra is. Mivel a font meggyengült a külföldi pénznemekkel szemben, számukra a devizában változatlan árak most valójában jóval drágábbak – tehát minden bizonnyal a hazai, fontban kifizethető webshopok felé irányul majd ennek a forgalomnak egy része.

tips Hasznos:

Az Egyesült Királyságban egyébként sem elhanyagolható az online kereskedelem szerepe: az összes vásárlás 14,5%-a már online zajlik. A Brexit hatására valószínűleg komolyabban nő majd ez a szám, nem kis mértékben a mobilkereséseknek köszönhetően.

Mindeddig a brit fogyasztók lelkesen vásároltak külföldön, és valószínűtlen, hogy hosszú távon radikális változás következne be ebben a trendben (54% már vásárolt külföldi webshopból valamilyen terméket), a hirtelen fontgyengülést a hazai boltok remek alkalomként élhetik meg.

Az már a webáruházak felelőssége, hogy jól kommunikáljanak a külföldiek felé: sok fogyasztó magától nem ismerné fel a lehetőséget, ezért megérheti akár külön kampányt is alapozni erre, hiszen akár a többszörösére emelheti egy brit webáruház forgalmát a külföldi vevők beáramlása.

 

Felértékelődik a mobiloptimalizáció

 

A mobiltelefonon végrehajtott vásárlások már a teljes e-kereskedelmi forgalom 33 százalékát adják az Egyesült Királyságban: 2015-ben ez már 15 milliárd fontot jelentett. Ennek jelentősége várhatóan az év második felében még tovább növekszik majd.

Mivel a britek várhatóan kevesebbet és olcsóbban vásárolnak majd, a Business2Community szerint várható, hogy megnövekszik a mobilról indított keresések száma, ahogyan próbálják majd a számukra legkedvezőbb ajánlatokat megtalálni. Márpedig a termékkeresést ma már jellemzően okoseszközökről végezzük, s az Egyesült Királyságban még inkább érvényes ez.

A szemfüles webáruházak, amelyek oldalaikat és tartalmaikat mobilra optimalizálják, könnyen szerezhetnek némi extraprofitot ennek a trendnek hála.

 

Nehezebben lesz elérhető a brit piac – az EU-s cégeknek és fogyasztóknak

 

Az Egyesült Királyság egyelőre még nem lépett ki az Unióból, mindössze az erről szóló népszavazást bonyolították le. Ezt követően a brit parlamentnek még törvényt kell alkotnia a kilépésről, majd David Cameron utódjának meg kell kezdenie a kilépésről szóló tárgyalásokat. Ez valószínűleg az ősszel következik majd be, és még innen számítva is legalább két évig tartanak majd a tárgyalások.

Egyelőre tehát nem áll fenn olyan helyzet, hogy a szigetországon kívüli webshopoknak nehezebb lenne szállítaniuk vagy eladniuk a termékeket – két év múlva azonban már egészen máshogy fog kinézni mindez, ahogyan erre az Ecommerce News is kitér elemzésében.

Komolyan megváltozhat a helyzet például az amerikai kereskedők számára, akik jelenleg az EU-n belül bárhová ugyanolyan feltételekkel szállíthatják az áruikat – két év múlva a britekhez már más feltételek lesznek érvényesek. És mivel a világ legerősebb e-kereskedelmi piacáról beszélünk, ez igen jelentős változás lesz.

 

brexit hatások e-kereskedelem

 

A britek több szempontból is kiemelkedőek az e-kereskedelemben. Sjoukje Goldmann, a nemzetközi e-kereskedelem amszterdami kutatója szerint Európa élvonalába tartoznak a nemzetközi szállítást kínáló webáruházak aránya (50-70%) és a határon túlról érkező online vásárlók aránya (30% felett az európai 23,6%-os átlaggal szemben) tekintetében is.

Bármilyen kedvező is jelenleg a kontinensről a briteknél vásárolni, hosszú távon valószínűleg szignifikánsan csökken majd a határon túli vásárlók aránya, és ha a közös piac, az áruk szabad áramlása megszűnik a szigetország és a kontinens között, a nemzetközi szállítás is jelentéktelenebb lehet, hiszen költségesebb lesz.

A legnagyobb dilemma előtt valószínűleg azok a cégek állnak, amelyek eddig az egész Uniót célozták – az Egyesült Királysággal együtt –, és a szigetországban, valamint a kontinensen is működtetnek ellátóközpontokat, raktárakat.

Eddig az áruk szabad mozgása miatt kényelmes helyzetben tudhatták magukat, az Unión belüli terjeszkedésük elé nem igazán gördültek akadályok – de ha az Unió és az Egyesült Királyság a jövőben kölcsönösen megvámolják az árukat, vagy akár csak az egyik irányba működik majd újra a vám, az már komoly gondokat okozhat nekik.

Az online hirdetési piacot nem érinti jelentős mértékben majd a kilépés.

Az L2 tanácsadócég szerint a digitális termékeket, így például az online hirdetéseket, információs termékeket nem érinti majd a kilépés, gyakorlatilag semmilyen szinten, az Európai Unió ugyanis az immateriális javakat nem vámolja meg.

 

Akik buknak: EU-s webáruházak, nagyértékű termékeket árusítók, az EU-ban terjeszkedők

 

Vesztesekből sem lesz hiány a kilépéssel: hosszabb távon valószínűleg többen lesznek, akik rajtavesztenek a Brexiten, mint akik profitálni képesek belőle. Grace Caffyn elemzésében több csoportot is említ, akiknek nehezebbé válik a helyzete.

Nyilvánvaló, hogy azok az EU-s webáruházak, amelyek a brit piacot célozzák termékeikkel, nyilvánvalóan nem fognak jól járni, hiszen a brit vásárlók hazai piacon keresgélnek majd. A helyzetüket tovább nehezíti, hogy termékeik nem csak a font zuhanása miatt lesznek jóval drágábbak.

Hosszú távon várható, hogy a font valamennyire a gazdasági visszaesés ellenére is visszanyeri az értékét, két év múlva azonban az Egyesült Királyság az Unión és annak közös vámhatárain kívül találja majd magát. Ez azt is jelenti, hogy a britek is vámokat vezethetnek be a kontinensről behozott termékekre, ami tovább drágítaná a britek számára a külföldi vásárlást.

Sok webáruház minden bizonnyal árversenybe bonyolódik majd, hogy a spórolni kezdő brit fogyasztókat megfogja, holott ez sohasem jó választás. Jobb esélyük lehet mindazoknak, akik inkább új célpiacokat keresnek, úja online csatornákon próbálják célközönségüket megszólítani vagy éppen termékeiket pozicionálják újra.

Az olyan nagyobb értékű termékek, amelyeket jellemzően hosszú távra vásárolnak meg az emberek, várhatóan szintén kevésbé lesznek majd népszerűek a brit piacon a közeljövőben. Ennek oka egyszerűen az, hogy a kilépés teljességgel váratlanul ért mindenkit: senki sem számított a Brexit győzelmére, éppen ezért az is szinte megjósolhatatlan, milyen következményekkel jár majd mindez a gazdaságra nézve.

A vásárlók tehát ebben a zavaros időszakban, amíg nem rendeződik a font helyzete, amíg senki sem tudja, mennyire érinti majd mindez keményen a gazdaságot és ezzel a fizetéseket és árakat, valószínűleg elhalasztják a hosszú távra szóló, nagyobb beruházással járó termékvásárlásokat.

 

Mit hoz a Brexit? Egyelőre csak találgatások vannak.

A Brexitnek rövid és hosszú távon is lehetnek vesztesei és nyertesei egyaránt. Mivel nem tudjuk, hogy a jövőbeni tárgyalások milyen kimenetelt hoznak, az ez utáni állapotokat legfeljebb találgathatjuk.

A sok pesszimista vélemény között azért szép számmal akadnak optimista nézetek is, melyek szerint a jelenlegi állapot csupán rövid életű lesz, és hosszú távon a piaci szereplők megtalálják a fejlődési, bővülési lehetőségeket, melyek főként majd a más régiókkal történő szabadabb kereskedelmi kapcsolatokban rejlenek. Ezek pedig jótékony hatással lesznek az egész Egyesült Királyság gazdaságára.

Európára nézve egyelőre fogalmunk sincs, mennyi plusz bürokráciával kell majd megküzdeniük a brit piacot célzó európai, illetve az európai piacot célzó brit e-kereskedőknek. Nem tudjuk, lesznek-e vámok, melyik irányba és mekkorák. Hogy milyen új szabályozások születhetnek addig mind a két oldalon, és hogy mennyire marad le a szigetország az európai piacegyesítéstől.

Annyi biztos csak, hogy a népszavazás komolyan felforgathatja a kontinens legjelentősebb e-kereskedelmi piacát is, ezzel az egész Unióban hatással lehet az erőviszonyokra.

Hasznot pedig azok a kereskedők húzhatnak mindebből, akik aktívan követik a fejleményeket, odafigyelnek a legapróbb nemzetközi kereskedelmi és jogi változásokra is, keresik az új lehetőségeket, és ezekhez mérten módosítják folyamatosan a stratégiájukat ahelyett, hogy kivárnának.

 

Színelmélet, színhasználat az e-kereskedelemben

Ha valaki magának készít webáruházat, sokszor találomra választ színt: olyat keres, ami neki tetszik, esetleg ami nem túlságosan rikító. Ez azonban nem elég.

A színelméletet az elmúlt évtizedekben eléggé mélyen megismerhettük ahhoz, hogy a tudomány segítségével határozhassuk meg, mely színkombinációk működnek a legjobban – és hogy miért működnek így – a marketingben és az értékesítésben.

Az alábbiakban erről mutatunk egy összefoglalót: elmondunk mindent, amit a színek értő használatáról tudnod kell.

 

Ezekről a témákról fogunk beszélni:

  • Mennyire számítanak a színek?
  • Tűz és jég: a két fő kategória
  • Kedvenc színeink
  • A színek jelentése
    • Piros
    • Narancs
    • Sárga
    • Zöld
    • Kék
    • Bíbor
    • Rózsaszín
    • Fehér
    • Fekete
  • Hogyan kombináld a színeket?
  • Mindent mindig tesztelj!

 

Mennyire számítanak a színek?

 

Az első kérdés: tulajdonképpen mekkora jelentősége lehet a színválasztásnak?

A Kissmetrics adatai szerint vásárláskor a fogyasztók 3 fő szempont alapján alkotnak első benyomást egy termékről:

  • 1%-ban az illata alapján,
  • 6%-ban a textúrája alapján,
  • 93%-ban pedig a vizuális megjelenés alapján.

 

Egy online áruházban az első kettővel nem tudunk mit kezdeni: a vásárló nem veheti kézbe a terméket, nem forgathatja meg, érezheti a felületét vagy az illatát. A súly tehát, ha lehet, még inkább a vizualitásra helyeződik. És ez nemcsak a termékekre érvényes: a színvilággal tudat alatt rengetegféleképpen befolyásolhatjuk látogatóinkat.

Elég, ha a filmművészetre gondolunk, és a különféle szűrőkre, amelyekkel a rendezők már eleve egy adott hangulatba hoznak minket. A Sólyom végveszélyben, a Hetedik, a Mátrix kiváló példák arra, hogyan lehet egy-egy jól megválasztott szűrővel ugyanúgy hatni a közönségre, mint akár a zenével.

A színek befolyásolhatják, mikor érezzük magunkat biztonságban, mikor érzékelünk veszélyt, hogy valami hamisnak tűnik-e és így tovább. Tény az is, hogy az agyunk jobban képes bizonyos dolgokat előhívni a memóriából, ha azt egy színhez társítja. Ezért használunk a hatékonyabb tanuláshoz szövegkiemelőket és ezért rendelkeznek gyakran kiemelkedő emlékezőtehetséggel a szinesztéziás emberek.

 

Mi lehet a cél, amikor a színelmélethez fordulunk?

  • Hogy meggyőzőbben mutassuk be termékeinket, kívánatosabbnak láttassuk őket.
  • Hogy javítsuk a felhasználói élményt.
  • Hogy a nekünk megfelelő hangulatba hozzuk a vásárlót, jó benyomást tegyünk.
  • Hogy irányítsuk a figyelmét.

Most, hogy tisztáztuk, mi érhető el mindössze azzal, hogy nem találomra, hanem tudományos alapon választjuk ki a megfelelő színeket, lássuk a részleteket.

 

Tűz és jég: a két fő kategória

 

A színelmélet alapvetően két fő kategóriát határoz meg: a hideg és meleg színekét. Értelemszerűen az első osztályba tartoznak a vörös, a narancs, a sárga, a rózsaszín stb. A hideg színekhez soroljuk a kéket, zöldet, lilát. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a meleg színek optimistábbak, energikusabbak, míg a hideg színek szomorúbb, nyugodtabb hangulatot árasztanak magukból.

 

tűz és jég

 

Kedvenc színeink

 

A kék egyértelműen a legnépszerűbb szín: a férfiak 57, a nők 35 százaléka tekinti kedvencének.

  • A férfiaknál ezt a zöld (14%), a fekete (9%), szürke (8%), piros (7%) és narancs (5%) követik.
  • A nőknél természetesen más a helyzet. Egyértelmű második helyezett a bíbor (23%), ezt követi csak a zöld (14%), majd a piros (9%), szürke (8%) és fekete (6%).

Ezzel sajnos még nem sokat tudunk kezdeni: ezek az információk túlontúl általánosak. Vegyük tehát sorra, hogy az egyes színek pontosan mit mondanak nekünk, hogyan reagál rájuk az agyunk. Az alábbiakban nem találgatunk, nem általánosságokat olvashatsz, hanem olyan megállapításokat, amiket tudományos vizsgálatok sora támasztott már alá.

 

A színek jelentése

 

Piros

 

Mit társítunk hozzá? Izgalmat, energiát, sürgetést, szerelmet, szenvedélyt, haragot, agressziót, erőt.

A piros színre az emberi szervezet jól mérhetően reagál. Az agyban olyan folyamatok indulnak be, amelyek következtében felgyorsul a szívverés, az adrenalintermelés, a metabolizmus és a légzés. Ha személyesen megtapasztalnád a jelenséget, gondolj csak arra, milyen lenne egy csupa vörös szobában tartózkodni: jó eséllyel már a gondolat is kényelmetlen.

A piros az a szín, amit akkor használunk, ha valamit ki akarunk emelni. Ha egy weboldalon egyetlen elemet akarunk a középpontba helyezni, sokszor pirosra színezzük azt. De akkor is jól működik a szín, ha sürgetni akarjuk a vásárlót, meg akarjuk gyorsítani a döntését és konverzióra bírni.

Pirossal írhatjuk ki például a számot, ahány termék még raktáron van, vagy az időt a visszaszámlálón, amíg egy akció tart.

 

Narancs

 

Mit társítunk hozzá? Örömöt, energiát, melegséget, lelkesedést, életerőt.

Az érzelmi spektrumot tekintve jól illik a piros és sárga közé: erős, de mégis barátságos meleg szín. Általában pozitív érzelmeket vált ki, izgatottabbá tesz minket. Alkalmas arra, hogy felkeltsük vele a felhasználó figyelmét. Mivel sokszor társítjuk a kreativitáshoz is, gyakran a magukat megkülönböztetni akarók eszköze.

Ha a pirosnál egy egész kevéssel kevésbé agresszív színt akarunk a CTA-nak választani, megtartva a sürgetést, a narancs ideális választás.

 

Sárga

 

Mit társítunk hozzá? Energiát, optimizmust, boldogságot, játékosságot.

Könnyed témáknál ideális választás. Ha valamilyen pozitív gondolatot akarunk megerősíteni, jó hangulatot elültetni a látogatóban, akkor nagyszerűen használható, de csak mértékkel. A sok sárga, különösen a világosabb árnyalatai, általában már zavaróan hatnak, a szöveget nehezen olvashatóvá teszik.

Óvatosan nyúljunk tehát hozzá: a túlságosan sok sárga elriaszthatja a vásárlót.

 

Zöld

 

Mit társítunk hozzá? Természetességet, életet, energiát, vagyont.

A zöld szín két vonalon indíthatja el gondolatainkat. Egyrészt értelemszerűen ez az anyatermészet színe, ideális lehet tehát élelmiszereket, szépségápolási termékeket vagy bármi olyat kínáló webáruházak dizájnjának részeként használni, amely azt szeretné kommunikálni, hogy termékei nem mesterségesek.

Emellett pedig az anyagiakhoz társítjuk: vagyont, fenntartható növekedést, anyagi stabilitást jelezhet.

 

Kék

 

Mit társítunk hozzá? Nyugalmat, hideget, megbízhatóságot, intelligenciát, biztonságot.

Ha hirtelen fel kellene idézned néhány biztosító logóját, hány lenne kék közülük?

Nagy részük egészen biztosan, a kék ugyanis az a szín, amely a fogyasztókban leginkább képes kiváltani a bizalom érzését. A kék alkalmazásával azt sugallhatjuk, hogy tőlünk bátran vásárolhat bárki: nem verjük át őket, bízhatnak bennünk, szakemberek vagyunk.

Rossz választás ugyanakkor, ha például élelmiszerekkel foglalkozunk: az esettanulmányok azt mutatják, hogy a kék szín csökkenti az étvágyat.

 

Bíbor

 

Mit társítunk hozzá? Rangot, befolyást, hatalmat, erőt, nőiességet, nyugalmat.

A bíbort jellemzően akkor használják domináns elemként egy webáruház dizájnjában, ha azt akarják érzékeltetni, hogy kiemelt minőségű, színvonalas, az elit számára készített termékeket kínálnak.

Leginkább a nemességgel társítjuk: a bíbor a színek arisztokratája. Ennek történelmi oka is van: a bíbor festék az ókorban az egyik legdrágább volt, kizárólag a legvagyonosabbak engedhették meg maguknak a használatát. A bíbor festéket súlyra az ezüstével egy értében mérték, s mivel gyorsan státusszimbólummá emelkedett, Rómában még törvényben is korlátozták a használatát, Bizáncban pedig csak az udvar tagjai használhatták.

Emellett természetesen a nőiességhez is társítjuk, ha tehát valamilyen előkelő és nőies termékportfóliót kínálunk, kiváló alapot adhat a dizájnhoz.

 

Rózsaszín

 

Mit társítunk hozzá? Romantikát, szerelmet, nőiességet, gyengédséget, törékenységet.

A nyugati kultúrában a nőiesség fiatalos, élénk színeként tekintünk rá, ha a célcsoportunkat férfiak adják, rémes eredményeket produkál a használata. Kivételt képez ez alól, ha például nőknek szánt ajándékokat kínálunk férfiaknak, mondjuk Valentin-napra.

 

Fehér

 

Mit társítunk hozzá? Tisztaságot, ártatlanságot, hatékonyságot.

A fehér határozott szín, bár ha dizájnról van szó, általában kiegészítő szerepet tölt be – nagyszerűen használhatjuk viszont arra, hogy megfelelő környezetet teremtsünk, megágyazzunk más elemeknek. A white space, vagyis fehér terek használatával hangsúlyosabbá tehetünk például egy színes CTA gombot vagy egy főbb üzenetet.

A tisztaságot, minimalizmust is jelképezi: nem véletlenül az Apple elsőszámú választása.

 

Fekete

 

Mit társítunk hozzá? Erőt, luxust, eleganciát, kifinomultságot, biztonságot.

A fekete általában a prémium termékek színe. Az elité. A hatalmat és erőt szimbolizálja, igen hatásos például ezüsttel, arannyal, lilával kombinálva.

Jelentése aszerint módosulhat, hogy milyen színekkel használjuk együtt. Magabiztos üzenetet küldhetünk vele vásárlóinknak, ugyanakkor túlzott használata lehangoló lehet.

 

Hogyan kombináld a színeket?

 

Most, hogy átvettük, milyen hatással vannak a színek a fogyasztókra, mit társítunk hozzájuk, azt sem árt megnéznünk, hogyan kombinálhatjuk őket.

Nem választhatunk ki találomra színkombinációkat: agyunk pontosan meghatározott elvek mentén érzékeli kellemesnek vagy visszataszítónak az egyes társításokat.

 

Ismerkedjünk meg tehát a színkerékkel.

 

A színkeréken azt láthatjuk, hogyan viszonyulnak egymáshoz a főbb árnyalatok: melyek egymás ellentétei, melyek állnak közel.

A dizájnerek három alapvető módszer szerint szokták a kerékről kombinálni a színeket:

  • A triád módszer értelemszerűen azt jelenti, hogy a keréken egy háromszöget rajzolunk, s a csúcsoknál található színeket használjuk fel: ezzel általában egy jól harmonizáló színvilágot kapunk, kellő kontrasztokkal.
  • Az analóg módszerrel kiválasztjuk a spektrum egy adott pontját, meghatározzuk a fő arculati színt, s az ezzel szomszédos színeket használjuk vele együtt.
  • A vegyítés pedig az imént említett egyszerű módszer: átellenes színpárokat választunk, illetve az ezekkel szomszédos színekkel dolgozunk, hogy megfelelő kontrasztokat kapjunk.

színkerék

Végezetül adunk néhány általános érvényű jó tanácsot:

  • Egyszerre legfeljebb 5 darab színt használj. Ennél kevesebbel nehéz lehet dolgoznod, több viszont már zavaró, kaotikus hatást kelt majd bármely weboldalon.
  • A CTA mindig legyen feltűnő. Használj a háttérhez képest kontrasztos színt, és helyezd el bölcsen a fehér tereket, hogy egyértelműen ide irányíthasd a felhasználó figyelemét.
  • A narancs, fekete és kék jól működnek az impulzusvásárlóknál. A sötétkék és a zöldeskék vonzóak a spórolós vásárlók számára. Az élénk pink, égszínkék és rózsaszín viszont a régimódi közönségeknél működhetnek jobban.

 

Mindent mindig tesztelj!

szín teszt

Lehet, hogy a fő színsémádat már megtaláltad, ettől azonban még nem biztos, hogy az oldaladon minden a legnagyobb rendben van.

Hogy pontosan megtudd, milyen színek működhetnek jól és pontosan mire használd őket, először természetesen jól körül kell írnod a célközönséged, meghatározni vágyaikat és igényeiket.

Ebből kiindulva készítesz egy színsémát, ezt azonban érdemes folyamatosan A/B teszteknek alávetned. Próbáld ki, hogy megváltoztatod egy gomb színét. Hogy a termékoldalon egy több színben kapható pólóról különböző színű fotókat mutatsz.

Figyeld, hogyan hat mindez a konverzióra, az oldalon töltött időre, a lepattanások számára. Sőt: készíts hőtérképes vizsgálatot, és láthatod, hogy mennyire figyelemfelkeltőek az egyes annak szánt elemek.

A legjobb azonban, amit tanácsolhatunk neked: ne becsüld alá a színek erejét. A vizualitás a legnagyobb erő a vásárlásban: használd bölcsen.

 

Tényleg 235.000 Magento webáruház létezik? Bízhatunk-e a számokban?

Mivel az e-kereskedelem önmagában is rohamos ütemben bővül globálisan, nem véletlen, hogy egyre több újonc próbálja meg ezt kihasználni, és meghódítani az újonnan belépőket. Úgy tűnik azonban, hogy míg a néhány százalékos részesedéssel bíró webáruház-szoftverek között valóban éles a verseny, a domináns rendszereket ezek egyáltalán nem képesek megszorongatni vagy megingatni.

A piacot messze uralja a WooCommerce és a Magento, ha a globális képet nézzük. Ezt nagy valószínűséggel megalapozottan állíthatjuk. De sajnos csak ezt.

 

Figyelem!

A részletesebb elemzések viszont nehézkesek, mivel ahány felmérést nézünk, annyiféle eredmény születik. Sajnos mást jelez pl. a Datanyze, az AheadWorks vagy a BuiltWith, ráadásul saját számaik, elemzéseik is úgy tűnik, olykor ellent mondanak egymásnak. Mi legalábbis így látjuk.

Vajon létezik megbízható statisztika arra, hogy a világon, országokra lebontva mennyi webáruház működik és milyen rendszert használ?

 

Nézzük meg, hogy a 2016-os, általunk áttekintett adatok alapján hogyan is oszlik meg a különböző webáruház rendszerek felhasználóinak száma, illetve ki mire és hogyan használja a Magento-t, kik a főbb kihívók – és hogy mi a helyzet a Magento 2-vel.

 

A cikkben erről olvashatsz:

Magento rendszerek piaci részesedése

  • Domináns a Magento?
  • Magento 2 részesedése
  • Szegmensek, iparágak, nyelvek
  • Nyelvhasználat
  • Átlagos Alexa-helyezés
  • Jellemző termékkategóriák
  • Átlagárak
  • Megoszlás ország szerint
  • Mit hozhat a jövő?

 

Magento rendszerek piaci részesedése

 

A Datanyze az Alexa adataiból kiindulva készített egy igen érdekes elemzést: azt nézték meg, hogy a globálisan legnagyobb látogatottsággal bíró 1 millió weboldal közül hány használja a különféle webáruház-szoftvereket.

 

magento statisztika

 

A két legerősebb e-kereskedelmi szoftver egyértelműen a WooCommerce és a Magento.

A felmérés szerint előbbinek 30%-os, a magento-nak 10%-os részesedése van az összes, valamilyen webáruház-szoftvert használó weboldal között, az Alexa Top 1 millióra vetítve. (Eszerint a felmérés szerint a Shopify, a BigCommerce és a VirtueMart is viszonylag komoly részesedést tudhat magáénak.)

 

Vajon pontosak ezek a számok? Sajnos más statisztikák mást mondanak!

Nézzük, mit állít az AheadWorks és a BuiltWith:

 

Az AheadWorks adatai igencsak másról tanúskodnak. Legutóbbi tanulmányukat 2016 márciusában publikálták.

 

magento statisztika 2016

 

Ők szintén az Alexa adataiból dolgoztak, az egymillió legnépszerűbb weboldalt vizsgálva.

Az ő elemzésük szerint a Magento egyértelműen domináns a piacon: 29,1%-os részesedéssel bír, míg a WooCommerce szoftverét használók aránya már csak 26,5%. A Shopify és a Prestashop még azok, amelyek komolyabb szegmenssel bírnak, ezek 10,9, illetve 9,4 százalékon állnak.

Az elemzésből az látszik, hogy a WooCommerce, bár részesedése növekszik, lassul a terjeszkedésben, fél év alatt saját magukhoz képest mindössze 2 százalékkal növekedtek a korábbi 6 százalékkal szemben.

A Magento felhasználóinak száma ezzel szemben minimálisan csökkent, relatív 2,3 százalékkal.

A BuiltWith adatai nem mutatnak csökkenést a Magento felhasználók számában: a 100 000 leglátogatottabb oldalon belül nem változott lényegében a szám (nagyjából 1700). Ők több mint 19 ezer Magento webshopot találtak a Top egymillión belül (megjegyzés: nem az Alexa Top 1 milliót használják), a teljes weben pedig 235 ezer Magento alapú webáruházat mérnek.

 

És a piaci részesedés:

 

magento piaci részesedés

 

 

 

Viszont:

Ennél a grafikonnál, jobb oldalt azt olvashatjuk, hogy 281 ezer működő weboldal használja ezt a technológiát, illetve a Top 1 millióban itt már csak 14 ezer található (grafikon piros vonala). http://trends.builtwith.com/shop/Magento

 

e commerce statisztika 2016

 

Most akkor hány weboldal használ Magento-t a világon? 19 ezer vagy csak 14 ezer? Kinek mekkora  a piaci részesedése? Esetleg valamit rosszul értelmezünk az adatokkal kapcsolatban?

 

Az AheadWorks elemzése kitér arra, hogy a legnagyobb növekedést produkáló platformok nagy része a top 10-ben foglal helyet: bár az e-kereskedelmi rendszerek piaca összességében növekszik, a legnagyobbakon kívül a többiek a túlélésért küzdenek.

 

A Magento 2 részesedése

 

Mivel ez az első elemzése a cégnek, amelyben már a Magento 2-t is vizsgálták, erről külön is publikáltak eredményeket. Ezek szerint:

  • A legtöbb Magento 2 felhasználó amerikai érdekeltségű, de használják a rendszert indiai, ausztrál, kanadai, észt, vietnami webshopok is.
  • 20-ból 19 Magento 2 rendszert angol nyelven használnak.
  • A Magento webáruházak körében általában a ruházati és kiegészítő termékeket értékesítők vannak nagy többségben, a Magento 2 boltok azonban egyelőre inkább elektronikai eszközöket, szervereket, cipőket, játékokat adnak el – vagyis egyelőre nagyon vegyes képet mutatnak, és nincs egyértelműen domináns piaci szegmens.
  • A Magento 2 webáruházak átlagos Alexa-beli helyezése 635 834.

 

A BuiltWith szerint a Top 1 millión belül a Magento 2 még csak minimálisan vetette meg a lábát, legtöbbjük WooCommerce-ről váltott.

 

magento 2 chart 2016

 

A teljes neten jelenleg (2016. július) valamivel több mint 2500 Magento 2 rendszerű webshop üzemel, melyből a legtöbb természetesen az Egyesült Államokban működik (több mint 1600), viszonylag nagy számban pedig az Egyesült Királyságban, Németországban, Hollandiában és Ausztráliában találhatunk még az új rendszerből. Egy maroknyi további országban egy-két tucatnyi Magento 2 rendszer üzemel.

 

Működnek még őskövületek

 

A BuiltWith adatbázisában megtaláljuk a korábbi Magento verziókra vonatkozó adatokat is: ezekből kiderül, hogy a legtöbben a 2014-ben megjelent legutóbbi 1.x főverziót használják, az 1.9-et. De találunk még 11 darab olyan webáruházat is, amely Magento 1.2 alatt fut, ami 2008-ben jelent meg.

A 2009-ben piacra dobott 1.3 verziót is használják még 101-en, az 1.4 pedig csaknem négyszáz webáruházat üzemeltet, dacára a megjelenés óta eltelt 6 évnek.

 

Ám sajnos itt se tudunk rendesen eligazodni.

Ha ezen az oldalon (http://builtwith.com/magentomegnézzük, mennyi a Magento 1.9-et használó oldalak száma (ennek kellene a legmagasabbnak lennie), a Top 1 millióban 2600-at látunk, a teljes netre nem írja, a jobb oldali szöveg pedig kb. 5000-et említ.

Nem kevés ez egy kicsit?

Ráadásul, ha a verziónkénti számokat megpróbáljuk összeadni, mindössze 20 ezer körüli weboldal jön ki, ami köszönőviszonyban sincs a 235 ezres mennyiséggel. Ezt is rosszul értelmezzük?

 

 

Szegmensek, iparágak, nyelvek

 

Februárban kiadott jelentésük egyéb érdekes adatokat is mutat.

 

Egy újabb grafikon a piaci részesedésre:

 

magento 2016 február statisztika

 

Nyelvhasználat

 

Megtudhatjuk belőle például, hogy milyen nyelven használják jellemzően a Magento-t.

  • Magento Enterprise Edition: 71% angolul, 7% spanyolul és ugyanennyi német nyelven, illetve jelentős az olasz nyelven működtetett webáruházak aránya is.
  • Magento Community Edition: az angol itt csak 62%-os részesedéssel bír, míg a spanyol és német aránya 9-9%, és az olasz mellett nagyobb számban megjelenik a lengyel is.
  • A WooCommerce-nél hasonló képet mutat a megoszlás, míg a Shopify-t kizárólag angol nyelven használják, a PrestaShop viszont sokkal színesebb képet mutat, itt az orosz és perzsa is nagy arányban jelen vannak.

 

Átlagos Alexa-helyezés

 

Ami szintén látszik még az AheadWorks elemzéséből, az az, hogy a WooCommerce felhasználói nagyrészt a kisebb látogatottságú oldalak közül kerülnek ki: legnagyobb részben a 800-900 ezredik helyezések között helyezkednek el.

 

magento

 

A Magento EE itt szintén jelentősebb részesedéssel bír, de komolyan megjelenik az 500-600 ezredik helyezések környékén, míg a Community Edition felhasználói legnagyobb számban a 100 és 300 ezredik helyezettek között vannak.

Hogy mi olvasható ki ebből? Elsősorban az, hogy a Magento-t jellemzően szívesebben választják azok a webáruházak, amelyek nagyobb látogatottsággal bírnak, így például nagy nemzetközi brandek weboldalai.

 

Jellemző termékkategóriák

 

A Magento felhasználóinak nagy része mind az Enterprise Edition, mind a Community Edition esetében a ruházati és kiegészítő termékeket árusítók közül kerül ki, 14-16 százalék körül. Számottevő még a sporttermékeket és elektronikai eszközöket kínálók aránya is.

Az EE felhasználói bútorokat és könyveket, illetve különféle szoftvereket árulnak még sokan, míg a Community Edition további legnépszerűbb iparágai a kozmetikumok, mobilkiegészítők, illetve a piacként működő webáruházak.

 

Átlagárak

 

Jól látszik, hogy a domináns e-kereskedelmi platformok között a Magento EE az, amely a leginkább nagyvállalati termékeket árul: egy átlagos termék ezekben a webáruházakban a legdrágább az AheadWorks szerint, 538 dollár (nagyjából 150 ezer forint). A Community Edition esetében az átlagár csak 260 dollár (körülbelül 73 ezer forint).

Ettől jócskán elmarad mind a Shopify (82 dollár), mind a PrestaShop (180 dollár) mind pedig a WooCommerce (178 dollár).

 

Megoszlás ország szerint

 

Itt aztán nehéz okosnak lenni. A statisztikák ugyanis igencsak különböznek.

Pl. az AheadWorks 2015. júniusi tanulmánya szerint:

(https://blog.aheadworks.com/2015/06/magento-vs-woocommerce-do-they-have-any-reason-for-competition/)

 

magento-statistics-2016-h

 

a Magento CE 38%-ban az USA-ban, 10%-ban az Egyesült Királyságban volt használatos, míg 2016 februárjában 14%-ban az USA-ban, 13%-ban az Egyesült Királyságban

(https://blog.aheadworks.com/2016/02/2016-ecommerce-platforms-analysis-and-comparative-report/)

 

2015 júniusában a Magento Enterprise elsősorban az Egyesült Királyságban volt használatos (27%), 13%-ban pedig az USA-ban, míg 2016 februárjában (csupán fél év elteltével) merőben más a kép: UK 14%, USA 57%.

 

Lehetséges ekkora változás ilyen rövid idő alatt? Ha igen, az vajon minek köszönhető?

 

A BuiltWith friss adatai alapján, a jelenleg működő webshopokat nézve ezeket a számokat tudtuk kihámozni /országra lebontott fizikai lokáció száma osztva összes működő adott rendszert használó webáruház számával (=%)/:

A Magento Community Edition 1.9 webshopok nagy többsége (50%) az Egyesült Államokban üzemel, a második legnagyobb piac pedig az Egyesült Királyság (10%).

http://trends.builtwith.com/shop/Magento-1.9

 

magento chart 2016

 

Leszűkítve, az Enterprise Edition esetére: a legnagyobb felhasználói bázis az Egyesült Államokban van (56%), míg az Egyesült Királyság-beli webshopok 6%-ot adnak, az ausztrálok pedig 5%-ot.

http://trends.builtwith.com/shop/Magento-Enterprise

 

magento 2.0 chat

 

Mit hozhat a jövő?

 

A statisztikákból pontos számokat nehéz kihozni, úgy tűnik, csak trendek és nagyságrendek szűrhetők le:

Az elmúlt évek elemzéseiből az látszik, hogy a piacvezetők pozícióját egyelőre nem nagyon fenyegeti semmilyen komolyabban vehető kihívó. A kisebb játékosok nem képesek a dobogó közelébe jutni, átlagosan 4-6 százalék körüli piaci részesedéssel vannak jelen. Eközben a piac több mint háromnegyedét a négy legnagyobb részesedéssel bíró rendszer fedi le, ezen belül is a WooCommerce és a Magento a teljes piac 50%-ánál is többet.

A Magento 2 egyelőre nem volt képes arra, hogy komolyabban berobbanjon a piacra, úgy tűnik, mindössze néhány ezer webáruház használja, a növekedési görbe azonban minden héttel egyre meredekebbé válik – jó eséllyel a rendszer lassan, de biztosan elfoglalja majd a méltó helyét.

Érdekes az is, hogy a komolyabb ingadozások ellenére a két piacvezető nem tudta nagyon megváltoztatni az erőviszonyokat az elmúlt években – ugyanakkor a Magento 2 felhasználók elsöprően nagy arányban WooCommerce-ről váltottak át. A számuk persze egyelőre túl kicsi ahhoz, hogy komolyabb következtetéseket vonhassunk ebből le, de előfordulhat, hogy a Magento 2-vel a Magento méltó kihívót adott riválisának.

Azt sem szabad persze elfelejteni, hogy a legtöbb webáruház rendszer a piacon egészen más célközönségnek való. Korábbi elemzéseinkből is kitűnik (pl. Magento vs. WooCommerce) hogy a vezető rendszerek a gyakorlatban alig jelenthetnek konkurenciát a Magento-nak (és vice versa), mert egészen másra szánták őket már eleve.

 

Szívesen veszünk bármilyen javaslatot, észrevételt, pontosítást az adatokkal kapcsolatban, hiszen továbbra is szeretnénk tiszta, jól értelmezhető képet látni arra, hogy:

  • mennyi webáruház működik a világon?
  • mennyi Magento webáruház működik a világon?
  • milyen a piaci részesedése az első 10 webáruház platformnak?
  • országokra lebontva hány webáruház használ Magento CE-et, Magento Enterprise-t, illetve Magento 2-őt?